Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

3.23 Az anyagnyerő helyek kiválasztása

Az anyagnyerő helyek kiválasztásában két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt a kitermelésre, illetve beépítésre kerülő anyag lehető gazdaságos technológiával beépítve maximális állékonyságéi töltés megépítését tegye lehetővé. Másrészt a kitermelés minél kevesebb mező- (erdő-) gazdasági termeléskiesést okozzon. Ez utóbbi szempontból előnyösebb a hullámtéri kitermelés, még jobb a folyómederből hidromechanizációval kitermelt anyag felhasználása.

Az elsődleges szempont az anyagnyerő helyek és beépítési módszerek kiválasztásánál a töltés állékonyságának biztosítása legyen. Az anyagnyerő helyek kiválasztását döntően befolyásolja az is, hogy a töltés megerősítését a vízoldalon, vagy a mentett oldalon tervezzük. A vízoldali erősítéshez a meglevő töltés anyagánál nagyobb vízzáró képességű anyag szükséges, míg mentett oldali erősítésnél lehetőleg vízáteresztő anyagot alkalmazunk. A vízzárást a vízoldalon ez utóbbi esetben is biztosítani kell.

Árvízvédelmi töltést építeni elvileg, néhány kivételtől eltekintve bármely földanyagból lehet. A folyók hullámterében található anyagok kevés kivétellel, illetve megszorítással, áltaában fehasználhatók, csak a beépítésnek és a méreteknek kell az adott anyaghoz alkalmazkodni. Ez természetesen befolyásolja a költségeket és a tervezést is. Ezért az anyagnyerő helyek feltárása már a tervezés korai stádiumában kívánatos.

Az anyagnyerő helyek kiválasztásánál különös gondot kell fordítani azokra a fizikai és kémiai jellemzőkre, melyeknek a töltések állékonyságát és vízzáróságát befolyásoló hatására először az 1965. évi dunai árvíz tapasztalatait értékelő ankét, majd az 1970. évi tiszai árvíz tapasztalatai és az ezek alapján a VITUKI és BME által végzett kutatások mutattak rá.

Ezek a kutatások még nem záródtak le, de eddigi eredményeik már értékelhetők. Ezek szerint az alábbi anyagok beépítése veszélyeztetheti a töltések állékonyságát és így akár új töltések építésénél, akár meglevők erősítésénél az ilyen anyagokat mellőzni kell. Ezek a kizáró jellemzők az alábbiak :

A) A magas szervesanyag tartalmú humuszok, ha azok szervesanyag tartalma 3—5%-nál nagyobb. Az ilyen magas szervesanyag tartalmú talaj a beépítés után is folyamatos átalakuláson megy át, melynek során a töltés vízzáró-vízvezető képessége és ezzel kapcsolatban szilárdsági tulajdonságai is károsan megváltozhatnak.

B) A IV. és V. geohidrológiai talaj osztályba sorolt folyós homokok, melyeknek jellemzői

(Dl0% = 0,1 — 0,03; U < 3,5),

illetve homoklisztek

(D10% = 0,03 — 0,005 és U < 10).

Az ilyen homokok súrlódási szöge szárazon elérheti a 25°-ot is, de vízfelvétel után az állékonyságukat teljesen elvesztve szétfolynak. Kohézióval nem rendelkeznek.

236