Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

C) A szikes, folyósodásra hajlamos anyagok. Az ilyen, főképp nátrium és kalcium poliszilikátokból álló finom szemcsés agyagos-iszapos talajok nyírószilárdsága nagymértékben csökken, esetleg megszűnik, ha a talajok vízzel hosszabb ideig érintkezve vízzel telítődnek.

Ennek kritériuma a VITUKI vizsgálata szerint

aj a talaj agyagtartalma legalább 15% és

I„ értéke > 25%-nál,

b) a talajnak desztillált vízben diszpergálva, illetve vízüveggel pepti- zálva maximálisan diszpergált állapotban megállapított kétféle szemelosztási görbéinek lefutásában az agyagfrakció mennyiségében kétszeres eltérés mutatkozik,

ej a talaj desztillált vizes PH-értéke 24 óra után > 9-nél,

d) a pH-érték nátriumfluoriddal meghatározva > 9,5-nél,

ej ha a talaj több mint 2% kalciumkarbonátot és szabad nátriumsókat tartalmaz.

Fentiek figyelembevételével az anyagnyerő helyek kijelölését és feltárását a legnagyobb gondossággal, a terület földtani és vízrajzi viszonyai mérlegelésével telepített, zavartalan mintavételét biztosító, kellő sűrűségű fúrásokkal kell elvégezni.

A feltárás biztosítson az építés során esetleg fellépő újabb igények kielégítésére kellő tartalékot is.

Az anyagnyerő helyet a töltéslábtól számítottan — a hullámtéren legalább 60 m-re, a mentett oldalon pedig 110 m távolságban kell elhelyezni.

Biztosítani kell az anyagnyerő helyről a csapadék és az esetleges árvízi elöntés vizeinek elvezetését is.

A humuszos fedőréteget a kitermelés előtt folyamatosan kell eltávolítani, ennek anyagát a töltésbe beépíteni nem szabad.

3.24 Építési technológia

Űj töltések építése, meglevő töltések erősítése történhet szárazon végzett földmunkával vagy hidromechanizációval. Mindkét módon kifogástalan munkát lehet végezni, de mindig a célnak megfelelően kialakított technológiát kell alkalmazni. Az alkalmazandó, illetve gazdaságosan alkalmazható technológia nagymértékben függ egyrészt az elérni kívánt céltól, másrészt és főképpen a beépítésre rendelkezésre álló anyagtól. Ezért van döntő jelentősége a korai és kimerítő feltárásnak már a tervezés induló szakaszában.

3.241 Szárazon végzett földmunka

A munkatér előkészítése. Köztudomású, hogy a természetes terep és a meglevő töltések felszínközeli rétegei az atmoszferiliák, a növényzet és művelés hatására fellazulnak, morzsalékossá, járatosokká válnak. Ha ez a réteg a töltéstestben marad, vagy annak anyaga abba beépül, elkerülhetet237