Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
2.4 A műszaki fejlődés hatásai Minden beavatkozás végső soron életvédelmi és gazdasági célokból történik. A gazdasági célokat a vizsgált rendszer belső és külső feltételei motiválják. A vízgazdálkodással és ezen belül az árvízvédelemmel kapcsolatos követelmények az ily módon befolyásolt és a népgazdaság mindenkori szerkezetével összhangban fejlődő általános célok szerint alakulnak. Általánosan körvonalazható változások: — az élet- és vagyonbiztonságot fokozni kell, — az érintett hatásterület állóeszköz értéke növekszik, — a kárérzékenység mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásokban fokozódik. A követelményekkel egyidejűleg a termelés és a védelem eszközei egyaránt tökéletesednek. A műszaki fejlődés hatásai az árvízvédelmet három főbb irányból befolyásolhatják, ezek —i a hosszú távú előrejelzés lehetősége, — az integrált rendszer vezérlésének várható előnyei, — a technológiai fejlődés által nyújtott új lehetőségek. 2.41 A hosszú távú időjáráselőrejelzés és a rendszervezérlés várható előnyei és gazdasági kihatásai Az árvízvédelem jövőbeni fejlesztési feladatainak felbecslésekor akár a környezet, akár a technológiai változások területén elengedhetetlen szerepe van a prognosztikának. A prognosztika feladata bonyolult és interdisciplináris közelítést igénylő feladat. A feladatok között első helyen kell foglalkoznunk a meteorológiai tudománynak a közeli jövőre várható fejlődésével, új lehetőségeivel. Az ár- vízvédelem fejlesztése szempontjából rendkívül jelentős lehetőség a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization — WMO) programjában szereplő világidőjárás figyelési tevékenység (World Weather Watch = WWW), amely a 10—15 napos megbízható időjárás előrejelzést remélhetőleg 10—20 éven belül megoldja. Ezzel új és igen hatékony eszköz kerül majd az árvízvédekezés kezébe. Az új előrejelzési módszertől ugyanis a légköri folyamatok 10—15 napos megbízható ismeretét várják. Ez nemcsak a csapadékra, de a légkörben azt kiváltó hőháztartás folyamataira, tehát az olvadás feltételeire is részletes előrejelzést szolgáltat. Az ilyen prognózis már nemcsak a vízgyűjtő felszínén megfigyelt adatok értékelésére, hanem a vízgyűjtőnél jóval kiterjedtebb térségben lezajló légköri események megfigyelésére támaszkodhat. A jövőbeni fejlesztés alapvető feltétele a nemzetközi vízgyűjtők integrált fejlesztése és koordinált üzemvitele. 218
