Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

Amennyiben az integrált vízgazdálkodási rendszerek kölcsönös gazdasági előnyeit nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény is időben felismeri, úgy új nemzetközi jogi szinten olyan együttműködés remélhető, amely a mai árvízvédelem hatásfokának nagyfokú javítására még változatlan műveken is alkalmas.

2.42 A műszaki fejlődés hatása az árvízvédelmi művekre és felszerelésekre (új technológiák a művek fenntartásánál, üzemeltetésénél, védekezésénél), ezek gazdasági kihatásai

Ahogyan a múltban végrehajtott emberi beavatkozással a vízgyűjtő csapadékainak összegyülekezése a felszínen és a vízhálózatban egyaránt meggyorsult, ez a folyamat ellenkező irányba is befolyásolható. Az okszerű területművelés keretében a felszíni lefolyás késleltetésére alkalmas az erdősítés, sáncolás, mélyszántás, teraszozás stb. A vízhálózatban a mind számosabban kiépülő tározók átvezetési, tehermentesítő elemek megfelelő üzemi irányításával is jelentős késleltetés érhető el a csúcsterhelések eseteiben.

Eddig kiépített árvízvédelmi műveink rendszerét adottságnak kell tekinteni. A fejlesztés változatait a mai művek jelenléte korlátozta. A tudományos kutatás újabb eredményei azonban mindinkább feltárnak olyan jelenségeket, melyeknek alapos ismeretében a már meglevő és épülő műveink hatékonysága jelentős mértékben fokozható. Itt kell ismételten rámutatni az árapasztók, vésztározók jövőben növekvő, fokozott szerepére, amelyekről a 2.34 fejezetben már szó esett.

A technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségek prognosztikájában:

— az előrelátható — már ismert — technológiák bevezetése és elterjesztése,

— a kutatások során már bevezethetőnek tartott, de még alkalmazásra váró új technológiák területe,

— a még csak sejtett vagy előre nem látható, technológiai meglepetések területe vizsgálhatók.

Az árvízvédelem műveibe beépített földanyag különböző fizikai és kémiai tulajdonságú. Mesterségesen befolyásolt, módosított anyagok szerkezetes és kombinált alkalmazásától nagy fejlődés várható. A részben műanyagok felhasználásával készült vékony záró-szigetelő rétegek, réselés, kihúzott szádfal, injektálás, gyárilag készített lemezek, hálók alkalmazása tovább fog fejlődni.

A műanyagból és gumiból készült tömlős gátak szerepe mind az ideiglenes védelem, mind az állandó jellegű művek vonatkozásában fokozódik. A kémiai és fizikai kezeléssel szilárduló, a már korábban megépült művekben elhelyezhető és azok állékonyságának fokozására nagymértékben alkalmas szigetelő, plasztifikáló és egyéb kívánt tulajdonságokat előállító anyagok és a hozzájuk tartozó gazdaságos eszközök technológiája továbbfejlődik. A nagy tömegű, földből készült hagymaszerkezetű árvízvédelmi töltések minőségének jelentős és gazdaságos javítása ezektől várható.

219