Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

hitelességét is megingathatja. Mindennek ellenére a védett értékek köre biztonsági és gazdasági kategóriákba rendezhető. Ezt veszi figyelembe a már említett 2006/Mt. 3. (I. 31.) sz. Mt. határozat is. 2.11 A jelenlegi helyzet kialakulásának történeti előzményei és okai Árvízvédelmi műveink rendszerének kialakulását a vízgyűjtő környe­zetében miként a múltban, a jövőben is, a természeti adottságok és az em­ber időben változó gazdasági tevékenysége határozza meg. Bármilyen em­beri beavatkozást hajtunk végre valamely környezetben, a természet erre térben és időben valamilyen módon válaszol. A reformkor nagy műve, a Tisza szabályozása, majd a Duna és a mellékfolyók ártereinek védelme a növekvő népesség ellátása érdekében a kor igényeinek megfelelően elsősorban a külterjesen művelt szántóterü­leteket kívánta növelni. A kisebb-nagyobb helyi erőforrások szerint alakult vonalas védművek, töltések ellenálló képessége ezért egyenetlenül alakult, és a mindenkori anyagi eszközökhöz képest ismételt erősítések során az annyi gondot okozó ún. hagymaszelvény vált általánossá. Csak a legújab­ban épült töltésszakaszok kivételek a földművek ilyen szerkezete alól. Az átmetszésekkel megrövidített folyók és a töltések folytonos eme­lése, mind nagyobb biztonságérzetet adott. A gazdasági fejlődés a védett területeken levő állóeszközök értékét rohamosan növelte. Ä művek azon­ban nemcsak a védett területek fejlődését, de a folyók vízjárását is alap­vetően módosították. A felső szakaszok szabályozása, az erdők csökkenése, a lefolyási há­nyadok megnövekedése és a lefolyás gyorsulása miatt a klimatikus vízház­tartási elemek változatlansága mellett a vízjárás hevessége különösen a Tiszán és mellékfolyóin fokozódott, a vízjáték megnőtt és a vízhozamok szélső értékei a nagyvizek és a kisvizek tekintetében nőttek, illetve csök­kentek. A vízjáték a Tiszán 7—8 méterről 10—12 méterre növekedett. A nagy árhullámok átlagos levonulásának ideje 30—60 napról 10—20 napra csök­kent. Az 1970-es rendkívüli árvíz időtartama azonban Szegednél ismét el­érte az 50—60 napot. Ez a jelenség a Tisza vízrendszerének asszinkronitásá- ban nem meglepő. A legszembetűnőbb változás az árvízi terhelési index (vízállás cm a térszín felett, szorozva a napok számával) rohamos növeke­dése. Ez a mutató a múlt század végéhez képest több, mint háromszorosára növekedett. A jelenség oka a lefolyás meggyorsulása a természetes lejtő­kön és a folyómedrekben egyaránt. A kisvizek vízjárása nem látszik közvetlen árvízvédelmi témának, mégis visszahat az egész rendszerre. Az emberi beavatkozások hatása eb­ben a vonatkozásban még kiélezettebb. 2.12 Az időben változó gazdasági háttér hatása Az általános gazdasági fejlődés és az általa meghatározott követelmé­nyek figyelembevétele mind a védett területen, mind a kapcsolódó terüle­teken fontos. Az ártér, mint termelési tényező, a terület és a rajta levő 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom