Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
termelési eszközök felhasználása és egyéb létesítmények összértéke és értéksűrűsége a helyi adottságoknak megfelelően különbözőképpen ugyan, de lényegében a lakosság száma és a helyi nemzetközi jövedelem szorzata szerint rohamosan növekszik. Ezeknek az értékeknek biztonsága és a termelés folyamatossága az árvízvédelem műveire mind nagyobb követelményeket ró. A telepítéspolitikát lehet irányítani, de bizonyos adottságok miatt ez a lehetőség is korlátozott. A biztonság nemcsak a területen élő emberek és állatállomány, de egyes elengedhetetlen kulcsüzemek miatt is döntő tényező. Minden rendeltetésellenes árvízvédelmi helyzet, pl. gátszakadás, nemcsak egyszeri gazdasági kár is, melynek továbbgyűrűzése szinte beláthatatlan. Bármely kulcsüzem hosszabb kényszerű leállása nemcsak a saját maga által előállított termék, de a termelési láncban tőle függő egyéb termékek értékeinek az elsőnél jóval jelentősebb kiesését is maga után vonja. Súlya a társadalom és a termelés fejlődésével nem arányosan, hanem hatványozottan növekszik. Vannak üzemek, ahol a termelés kényszerű leállása nemcsak a termelés kiesését, hanem az üzem megsemmisülését és a benne dolgozók életének veszélyeztetését is jelentheti. Átgondolt telepítéspolitikával az ilyen jellegű károk részben megelőzhetők — az esetek száma csökkenthető —, de teljesen ki nem zárhatók (pl. anyaglelőhelyre telepített ipar). Egy-egy nagyobb árvíz elhárításában kifejtett nemzeti erőfeszítésnek a munkaerőmérleg, a foglalkoztatottsági struktúra átmeneti, kényszerű megbontásában is tovagyűrűző gazdasági hatásai rejlenek, amelyek szinte kivétel nélkül az ország valamennyi termelő kapacitására kihatással vannak. A munkaerő, anyag, gép és pénzügyi, valamint igazgatási tartalékok megbolygatása a rendkívüli helyzet által annál nagyobb károkat okoz a termelésben, minél fejlettebb a termelési szerkezet. Az ilyen zökkenőket a népgazdaságnak mindinkább el kell kerülnie, meg kell előznie. Ezért a termelés zavartalansága mind nyomosabb érvvé válik. A fejlettséggel fokozódó érzékenység szerint ez a szempont meghaladhatja bármiféle gazdasági optimalizálás pénzben kifejezett mutatóinak a súlyát. Az általános állásfoglalás felvázolásakor meg kell vizsgálni az árvíz- védelmi művek fejlettségének és a rajtuk szükséges védekezés költségeinek viszonyait is. Elméletileg minél fejlettebb egy védelmi rendszer, annál kisebb rajta a védekezési költség változó része. A tökéletesen fejlett berendezéseken elvileg nem is volna védekezési tennivaló. A kérdés társadalmi és politikai súlya, valamint az állóeszközök állandó költségei miatt ilyen állítás csak elméletben vethető fel. Az árvízi veszélyeztetettség osztályozott fogalmaihoz és a szabatos kárelemzéshez szükséges egységes szempontok kialakításának igénye közismert. A fejlesztés népgazdasági szinten való értékelése érdekében a kezdeti próbálkozások mind a fizikai folyamatok, mind a gazdasági szempontok figyelembevételével meg is történtek. A védvonalak tényleges ellenálló képességének becslésében, a számításba vett kárhelyzetek, a kár időpontjának és az ehhez tartozó összetett értékek felvételében, valamint a ténylegesen érintett értékek becslésében 208
