Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
zett feltárások alapján a szakaszra általánosan felvett tulajdonságoktól eltérőek. Ezek a szelvények minden esetben külön tervezendők. A töltést általában az illető építési szakaszon kitermelhető anyagokból kell megépíteni, különleges anyagokkal, összetett komplikált szelvényekkel csak a fentebb említett külön tervezendő rövid szakaszokon lehet számolni. Mindezek figyelembevételével a töltések keresztszelvényét úgy kell megállapítani, hogy a szelvény állékonysága a Magyarország folyóinak mértékadó árvizei (1976) című OVH kiadványban megadott különböző magasságú és tartósságú árvizek bekövetkezte esetén a szakaszra megállapított átlagos szilárdsági, vízzárósági értékek figyelembevételével biztosítva legyen. Az így tervezett töltésen a gondos építés ellenére esetenként mégis mutatkozó káros jelenségek ellen való beavatkozás már az árvízvédekezés feladatkörébe tartozik. 2. Az árvízvédelem jövőbeni fejlesztése során figyelembe veendő közgazdasági szempontok Balló Iván 2.1 A gazdasági háttér hatása árvízvédelmi rendszerünk kialakulására és fejlesztésére Az árvízvédelmi rendszer jövőbeni fejlesztése során figyelembe veendő műszaki-gazdasági szempontok mérlegelésekor mindig az adott, a múltbeli fejlődés során már kialakult helyzetből kell kiindulni. A mai helyzet kialakulásának történeti előzményeit a II. fejezet tárgyalta. Itt csak annyit kell ismételten kiemelnünk, hogy a fejlesztés során már számos változattal — mint pl. a tisztán tározásos, tisztán telepítéspolitikai, vagy biztosítási rendszerekkel — nem is foglalkozhatunk, hanem a meglevő művek továbbfejlesztésében rejlő lehetőségeket kell előtérbe helyeznünk. Az árvízvédelmi művek műszaki rendszerének adottsága lényegében az, hogy viszonylag kis esésű széles ártereinket négyezer kilométert is meghaladó vonalas védelmi művek, árvízvédelmi töltések védik. Amikor tehát a kérdéssel foglalkozunk, számításba kell venni a lehetséges megoldásokat, a tőlük várható és helyenként váltakozó mértékű biztonsági és gazdasági eredményeket. A fejlesztési stratégiát annak megfelelően kell meghatározni, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló eszközök az emberi számítás szerint legelőnyösebb eredményt hozzák. A keletkezett kár nem tisztán közgazdasági jelentőségű, hanem társadalmi, tömeglélektani és politikai érdekekkel összefonódott. Bármennyire kívánatos is az egyéb területeken jól bevált és szinte kizárólagosan alkalmazott „költség-haszon” analízisek alkalmazása az árvízvédelmi tevékenységben is, ezeknek eredményeit mégsem lehet a döntések kizárólagos alapjául elfogadni. A bekövetkezés bizonytalan ideje ugyanis a valószínűségi számításokon alapuló eredményeik 206
