Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

a Hosszúfoki Társulat építette ki a 80-as évek végén. A 90-es évek elején a töltés az 1889-es NV-hez 1,0—1,2 m-es magassági biztonsággal, 6 m-es koronával, 1:3—1:2-es rézsűkkel, NV alatt 1 m-re, 5 m-es padkával, a szá­zadfordulón hasonló méretekkel, de az 1895-ös NV-hez 1,2 m-es magassági biztonsággal volt kiépítve. Századunk 20-as és 30-as éveiben magasították és erősítették, a Békés alatti szakaszon az 1919-es NV-hez 1,5, fölötte a Feket-Körösig 1,5—1,2 m-es magassági biztonságot, 1:3—l:2-es rézsűket, 4—5 m-es koronát építettek ki, a padkákat nem módosították. Jóllehet az árvízszintek kialakulását nem befolyásolják, meg kell emlí­tenünk, hogy — századunk első évtizedében hajózási célokból a Hármas-Körös 5 fkm-ében egy 35 m-es szabadnyílású Poiret-keretes tüsgátat, a Bőkényi duzzasztót; — a harmadik évtizedben a 48 fkm-ben egy hajózási és mezőgazda- sági vízhasznosítási célú 2 X22 m-es szabadnyílású táblás gátat, a Békés- szentandrási duzzasztót; — a 60-as évek végén a Kettős-Körös 26 fkm-ében egy 2 X 18 m-es szabadnyílású billenőtáblás gátat, a Békési duzzasztóművet; — a 70-es években pedig a Sebes-Körös 14,5 fkm-ében a Körösladányi duzzasztót építették meg. A Kettős-Körös-jobbparti töltésén az 1874—81 közötti időszakban 6 db, bal partján az 1871—1888-as időszakban 8 db töltésszakadás volt. Az 1888-as szakadás vize 200 km2 területet öntött el Gyula, Békéscsaba, Bé­kés, Mezőberény és Köröstarcsa határában, a belsőségeket azonban meg- védték. Az árvíz után került csak sor a Szanazug—Békés közötti szakasz hullámterének 100 m-ről 300 m-re való szélesítésére. 1.26 A Körös—Tisza—Marosköz ármentesítésének fejlődése Az öblözet a Fehér- és Kettős-Körös, valamint a Maros közötti Hátság lejtői előtt a Kettős-Körös mezőberény—gyomai MÁV vonal alatti szaka­sza és a Hármas-Körös, majd a Tisza bal partján, valamint a Maros jobb partján helyezkedik el. Északról a Kettős- és Hármas-Körös-balparti, Ny- ról a Tisza-balparti, D-ről a Maros-jobbparti töltés, DK és K-ről a Hátság lejtői határolják. A terep szintje Gyománál 85 mAf, Köröstarcsa alatt a Hármas-Körös felső torkolatánál 84 mAf, a Hármas-Körös Tiszába ömlésé- nél 81 mAf, Szegeddel szemben a Maros torkolatánál 80 mAf, a Maros 50 fkm-e környékén 91 mAf körül van. Területe — melyről a Maros 31 fkm-nél betorkolló Sámson—Apátfalvi-csatorna 38 km2 területet vág le — 1681 km2, amiből 1296 km2 ármentesített terület, 385,0 km2 ártéri sziget. A Gyoma alatti ártéren 10 település — köztük Makó — teljes belterü­lete nagyobb részével ármentesített területen, a többi nagyobb részével ár­téri szigeten, vagy ártér szélén van. Korábban a Körös—Tisza—Maros közi ártérbe sorolták a Kettős-Kö­rös békés—gyomai szakaszának bal parti árterét is. Ennek a területnek védvonal-fejlesztési munkáit is — a múltról lévén szó — itt tárgyaljuk. 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom