Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
szántó, rét legelő területet öntöttek el. Az 1940-es árvíz a Zagyva mentén Jobbágyi alatt bal parton Jászalsószentgyörgyig, jobb parton Üjszászig, a Tárná két partján Jászdózsa alatt összesen 270 km2 területet öntött el (bár nincs rá adatunk, de igen valószínű, hogy ugyanakkor megmerült az Alsó- tarnavölgyi Társulat 90 km2 területe is). Az 1963-as árvíznél a Tárná és mellékvízfolyásai mentén történt gátszakadásokból és töltésmeghágásokból mintegy 100 km2 terület merült meg (jobb parton 85 km2, bal parton 15 km2) és víz alá került Jászdózsa lakott részének 70—75%-a. A Zagyva menti töltésszakadások és átömlések vize 110 km2 területet öntött el, Jászberény felett 15 km2, alatta 95 km2 terület került víz alá. (Meg kell azonban említenünk, hogy ez utóbbi 95 km2 mintegy 90%-át a Jászberény alatti jobb parti töltésen akkor még vésztározásra nyitva hagyott nyíláson átömlő víz öntötte el.) 1.24 A Tisza-balpart Rakamaz Hármas-Körös-torok közötti szakasza és a Hármas-Körös, Sebes-Körös, valamint Berettyó közötti tervietek ármen- tesítésének fejlődése A Hajdúsági hátság Ny-i és DNy-i lejtői előtt, a Tisza Rakamaz—Kö- rös-torök (542—243 fkm) közötti szakaszának bal partja, a Berettyó, Sebes- Körös alsó szakasza s a Hármas-Körös jobb partja alkotta nagy deltában elhelyezkedő, a Hajdúság egy részét, a Hortobágyot, a Nagy-Sárrétet, a Nagykunság és Köröszugot magában foglaló 7500 km2 területnek mintegy 70%-a, 5286,7 km2 ártér, amiből ármentesített terület 4531,7 km2, ártéri sziget 755 km2. A terület öblözeteinek elhelyezkedése: a felső szakaszon Rakamaz és a Keleti-főcsatorna között a Tiszanagyfalu—Tiszalöki öblözet; lentebb Tiszai ök, illetve a Keleti-főcsatorna—Tiszafüred között a Tisza bal partján az Alsószabolcsi ártér nagy része, mely magába foglalja a Hortobágyot is; a Tisza, tiszaörvény—száj öli szakaszának bal partja, a Németéri-csatorna, Hortobágy—Berettyó főcsatorna és a Hármas-Körösnek Kunszentmártonig terjedő szakasza között a közép-tiszai és mezőtúr—mesterszállási ártereket is magába foglaló Nagykunsági és Fegyvernek—Mesterszállási öblözet; a Tisza-balpart Szajol—Köröstorok közötti, valamint a Körös Kunszentmár- ton alatti szakaszának jobb partján négy kisebb öblözet; végül a Kösely, Hortobágy, Hortobágy—Berettyó-főcsatorna, Hármas- és Sebes-Körös, valamint a Berettyó közén három öblözet van. 1.241 A Tisza-balparti Rakamaz—Tiszalök közötti terület ármentesítésének a fejlődése Az ártér a Tisza 542—525 fkm közötti szakaszának bal partján a Nyírség Ny-i lejtői előtt a 93 mAf körüli szinten helyezkedik el. Egyes részeit a múlt század 90-es éveiig a községek által épített gátak védték. A helyenként magasparttal osztott 23,6 km hosszú rakamaz—tiszalöki védvonal töltéseit 56,6 km2 ártér védelmére az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat építette ki a Rakamaztól és Nagyfalutól átvett 3,4 km hosszúságú gát részbeni felhasználásával. A töltés az 1888-as NV-hez 1 m-es magassági 140
