Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
csökkenése kb. 170 méteres szintkülönbségen belül érvényesül, vagyis ennek megfelelő nagyságrendben helyezkednek egymás fölött az évszakok is. A magassággal egyetemben az évszakok közötti különbségek eltűnnek és így a hegycsúcsok éghajlata, a tengeri éghajlathoz hasonlóan szélsőséges ellentétekben szegény. Az Alpok hegygerincvonala igen fontos éghajlat- és időjárásválasztó vonalnak is számíthat. Az Alpok déli lejtője a felszálló légtömegek hatására jelentős csapadékmennyiségben részesül (főhn-jelenség). A szél felőli lejtők csapadéka 1000—2000 mm (Juliai-Alpokban 2750 mm). Ugyanakkor az Alpok hosszanti szélárnyékos völgyeiben csak 600—800 mm-es mennyiségek alakulnak. Viszonylag csapadékos területnek számít az Alpok É-i, Ény-i lejtő vidéke is, amely egyébként az óceáni légtömegek ütközési területe is. Az Alpokhoz hasonlóan a középső duna-völgyi rendszerben, a Kárpátok hegyvidéki területén is sajátos a csapadékeloszlás. Ez a terület átmeneti klímaövben fekszik és az Alpokhoz viszonyítva itt erőteljesebb mértékben a szárazföldi jelleg hangsúlyozódik ki. A januári középhőmérséklet —2 °C-------4 °C között van. Az átlagos évi ingadozás értéke tehát g yengén meghaladja a szárazföldi típus alsó határértékét. A hegységekben levő kisebb-nagyobb medencékben és mély yölgyekben gyakori a fordított hőmérsékleti állapot. Az évi csapadékmennyiség a csapadékot szállító szelekkel szemben elfoglalt helyzet szerint erősen ingadozó, általában a magasabb szintekben 1200 mm, az alsókban 800—1000 mm, s a mélyebben fekvő medencék csapadékszegények (600 mm alatt). Csapadékban a Kárpátok rendszerében fölöttébb azok a hegyoldalak gazdagok, amelyek a csapadékot hozó szelekre többnyire merőleges vonulatokat képeznek, ilyenek az ÉNy—DK-i, valamint az É—D-i irányú hegyláncok. A csapadékosság éven belüli változása a folyók vízjárását alapvetően meghatározza. A vízgyűjtő rendszer regionális csapadékeloszlását táblázatban közöljük (A—I. táblázat). A—i. táblázat A felszíni vízbevétel területi átlagai Péczely szerint Havi á t 1 a g o k Évi átlag J F M Á M j J A s O N mm mm Duna Regensburgnál 29 47 85 76 83 100 110 97 96 60 52 45 860 Inn-beömlésénél 27 45 103 104 105 126 141 122 94 70 56 45 1038 Wiennél 28 47 107 105 107 126 144 125 95 71 58 46 1059 Dunaalmásnál 27 45 91 89 95 111 125 110 83 67 57 44 944 Budapestnél 27 45 90 86 94 108 121 106 81 67 57 44 926 Mohácsnál 27 45 87 84 92 106 116 103 79 66 57 44 906 Dráva-beömlésnél 27 45 87 86 93 107 116 104 82 71 59 44 921 Tisza-beömlésnél 25 43 82 81 88 103 105 96 75 69 58 42 867 Mellékfolyók Inn 22 41 118 131 125 147 167 147 109 79 60 42 1188 Morva 24 40 59 52 67 77 88 79 55 56 50 38 685 Vág 24 41 83 71 80 90 96 87 66 63 58 41 800 Dráva 25 42 92 98 104 115 116 111 100 97 72 43 1015 Tisza 25 39 71 71 79 97 85 82 61 64 54 38 764 13
