Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Az ártér 42%-a határainkon belül, 58%-a CSZSZK, a SZU és RSZK területén van. Rendszeres ármentesítési és vízrendezési munkáit a Tisza-szabályo- záshoz kapcsolódva a múlt század 40-es éveiben a Tisza jobb partján Vári—Csap közötti szakaszán, illetve a Beregi síkság Borsa—Tisza—Latorca közötti területén a Bereg vármegyei; Csap alatt a Tisza—Bodrog közén a Bodrog-közi; bal partján Zsurk, illetve Záhony alatt a Felsőszabolcsi Ármentesítő Társulat kezdte, s a 80-as évek végéig jórészt be is fejezte. A múlt század utolsó negyedében Zsurk—Vásárosnamény között a Nyírség' keleti lejtőjén elhelyezkedő községek építették ki a Tisza keskeny bal parti árterébe nyúló lakott területeiket védő körgátjaikat. A 90-es évek második felében ármentesítette Szamos—Krassó alatt a Szamos bal partját Vásá- rosnaményig, az Ecsedi-láp vidékével a Szamos-balparti ármentesítő és Ecsedi-láp lecsapoló társulat. Századunk 20-as éveinek második felére maradt a Tisza—Szamosköz magyar területi, a 40-es, 50-es évekre a szovjet— román területi részeinek ármentesítése. Az 50-es évek elején építették ki — szovjet területen — Vári—Nagyszöllős közötti Tisza-jobbparti és ehhez csatlakozó Borsa-balparti töltést az ármentesítéséből addig kimaradt beregi és ugocsai részek védelmére. Végül a 60-as években került sorra a Latorca, Ung, Laborc-menti csehszlovák és szovjet terület árvízvédelmi rendszerének a kiépítése. 1.211 A Beregi síkság Borsa—Tisza—Latorca közti területe ármentesítésének fejlődése A beregi síkság árterületét É-ról Ásvány—Munkács között a Latorca, K-ről a munkács—beregszászi-hegyek lejtői és a Borsa, Bene—Vári közötti torkolati szakasza D-ről és Ny-ról Mezővári—Tarpa—Ásvány közötti szakaszán (729—634 fkm között) a Tisza határolja. Kiterjedése — a munkács—beregszászi-hegyek övezte medencében elhelyezkedő Szernye-mo- csár 110 km2 területével — mintegy 1126 km2. Nagyobb ÉK-i része 750 km2, keleten a 8 km Borsa-jobbparti töltéssel és a Tisza-töltés 8,5 km szakaszával, É-on a Tisza-töltés 10 km-ével és 27,6 km Latorca-töltéssel szovjet területen van. Kisebb DNy-i része — 376 km2 — a Tisza-töltés 62,8 km tarpa-lónyai szakaszával határaink közé esik. Az ártér legmagasabb része a Borsa-vonial mentén 116 mAf körül helyezkedik el, innen Ny felé 36 cm/km-es lejtéssel esik Tarpa—Beregsurány vonaláig, onnan É-ra fordul 18 cm/km eséssel 103 mAf-n éri el a Latorca vonalát. A főleg Borsa-med- rekkel átszőtt terület mintegy 50%-a a szabályozás előtt mocsár volt, melynek vizét a Borsa fattyúágai, a Szernye medréből átcsorduló vizek, a Tisza és a Latorca kiöntései táplálták. A terület nagyobb része ma szántó. Az árvízvédelmi művek rendszeres kiépítése a Tisza-szabályozáshoz kapcsolódva a beregi társulatnak a múlt század 40-es éveiben történt megalakulásával indult el. Az építés kezdeti időszakában a Borsa és Tisza árvizei elleni védelemre, a már korábban a Borsa és Tisza jobb pártján épült kezdetleges községi és megyei gátszakaszok összekötésére, erősítésére és von al ázásuk javítására szorítkozott. Még a 40-es években magasították a már akkor meglevő Borsa-jobbparti töltést és ahhoz csatlakozva kiépítet106
