Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

alatt 2 m-re 4 m széles padkát, minden további 1 m-es emelkedésnél újabb padka építését írta elő. A Tisza menti töltések méreteinek előírásait az 1881, 1888, 1895, majd az 1919-es illetőleg 1932-es, végül a Felső-Tisza Tiszaadony feletti szakaszán az 1947—48-as árvíz után módosították.

Az 1888-as árvíz után a magassági biztonságot Szolnok felett az 1888-as NV-hez 1 m-ben, alatta az 1881-es NV-hez 1,5 m-ben, a koronaszélességet Szolnok felett 4 m-ben, alatta 6 m-ben állapította meg.

Az 1895-ös árvíz után a Csongrád alatti szakaszon az 1895-ös NV-hez Írták elő az 1,5 m-es biztonságot, Tokaj alatt az első padkát az árvízszintig javasolták emelni.

Az 1919, illetve 1932-es árvizek után Tokajnál az 1888-as NV-hez 1,2 m, Tiszafürednél és Tiszafüred alatt az 1919-es NV-hez 1,5 m-es magassági biztonságot írtak elő a korábbiak szerinti padka-kialakítással.

Az 1947—48-as felső-tiszai árvízkatasztrófa után Tiszaadony felett az 1947—48-as számított árvízszint lett a mértékadó, a Szamos-torkolat alatt 1,0 m-es, felette 0,70 m-es magassági biztonság és 4, illetve 3 m-es korona- kialakítással.

1952-ben Tarpa felett a magyar—szovjet szakaszon mértékadó az 1950- es évek elején számított 0,5%-os valószínűségi felszíngörbe lett, 0,25 m-es magassági biztonság és 3 m-es koronaszélességgel.

1.21. A Felső-Tisza és mellékfolyói a Batár, a Túr, Szamos, Kraszna, Ló- nyay-csatorna és Bodrog menti területek ármentesítésének fejlődése

A Tisza Tokaj, illetve Bodrog-torkolat feletti szakasza a Felső-Tisza 408 km hosszú. Tiszabecsnél érkezik a magyar—szovjet határra. Tiszabecs— Tokaj közötti szakasza 202 km, amiből 47 km-en magyar—szovjet, 5 km-en magyar—csehszlovák határfolyó. Vízgyűjtője Tiszabecs felett 9710 km2, Vá- sárosnamény felett a Szamossal 29 060 km2, Tokaj felett a Bodroggal 49 450 km2. A Tiszabecs feletti vízgyűjtő 100%-a, a Vásárosnamény feletti 93%-a, a Tokaj feletti 87%-a van határainkon túl. A magyar szakasz két legjelentősebb mellékfolyója a Vásárosnaménynál bal partról betorkolló Szamos és Tokajnál jobb partról beömlő Bodrog.

A Szamos 415 km hosszú folyó. Csengéméi érkezik a magyar határra, az alatt 52 km-en hazánk területén, felette levő 363 km-en Románia területén folyik és odaesik 15 880 km2 vízgyűjtőjének 98%-a is.

A 63 km hosszú Bodrog az Ondava—Tapoly és Latorca egyesüléséből alakul. Felsőbereckinél éri el a magyar határt, az alatti 50 km-es szakaszon van határainkon belül, 13 km-es felső szakasza csehszlovák területre esik. 13 580 km2 vízgyűjtőjének 93%-a van a CSZSZK és a SZU területén.

Az ártér az Alföld északkeleti öblében a Zempléni hegyek, az ÉK- Kárpátok előhegyei, majd a Bükk-hegység és a Nyírségi K-i, valamint É-i lejtői előtt helyezkedik el. Az 5900 km2 árterét az ármentesítések előtt a főfolyón kívül jobb parton az ÉK-Kárpátok lejtőiről érkező Borsa, Latorca, Ung, Labore és Ondava, illetőleg a Bodrog, bal parton az Avasból érkező Batár és Túr, az észak-erdélyi medence folyóit egyesítő Szamos, a Bükk É-i lejtőinek vízfolyásai a Homoród—Sóspatak, a Szilágyságból érkező Kraszna, valamint a Nyírségi K és É lejtőinek kisebb vízfolyásai öntözték.

105