Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Harmadik beszélgetés

sére szorítkoztak. Politikai hatalmával nem élt vissza, tudomá­som szerint senkit nem bántott, így engem sem.- Visszatérve a kerettervre, hogyan készül egy ilyen jelentős dokumentum?- Több fokozatban. Először a Vitiben összegyűjtöttük az adato­kat. A kollégák természetesen keresték a kapcsolatot az agrár- és egyéb fórumokkal, tőlük is próbáltak adatokat beszerezni, de na­gyon sokszor kaptunk egymásnak ellentmondó számokat. Ezen ma már nem lepődök meg, mert ha bemegyek egy környezetvé­dőhöz, aki jobban szereti a tücsköket, mint a kígyókat, egészen más véleményt mond arról, milyen vizekről kell gondoskodni, mint a másik, aki a kígyókat szereti jobban. Sőt Németországban az is előfordult, hogy két környezetvédő jobban összekapott egy­mással, mint a vízimérnökökkel, mert egyikük erdész volt, és másban látta a táj fejlesztési lehetőségeit, mint a másik, aki az álla­tokért rajongott. Visszatérve a vízgazdálkodási kerettervre, megpróbáltuk ösz- szeállítani a vázlatát. Utána úgynevezett klauzúrát csináltunk - ahogy akkoriban neveztük. Elmentünk vidékre egy hétre, hogy senki ne zavarjon bennünket. Egy szállodafélében leültünk tizen- ketten-tizennégyen azzal, hogy nem mozdulunk el onnan, amíg meg nem fogalmazzuk a keretterv fő tételeit. Ahogy az egyház­ban szokás időnként a zsinatokon. Amikor visszajöttünk, az egyes fejezeteket kidolgozásra kiadtuk a kollégáknak. Természe­tesen én minden fejezetet végigolvastam, tartalmilag és stiliszti- kailag ellenőriztem, majd megkértem a munkatársakat az egyes fejezetek ellenőrzésére. Végül a már említett akadémiai vitára bo­csátottuk az anyagot, és csak ezt követően állítottuk össze a végle­ges, kinyomtatott szöveget.- Egyéb munkák, nagyobb megbízatások?- A tiszalöki vízlépcső építése, ami 1950-ben kezdődött, majd a tiszabői vízlépcső előkészítése, és még néhány más munka. Azt követően, hogy 1947-ben a vízerőügyi hivatalt átalakítottuk víz- erőügyi és folyócsatornázási hivatallá, én már nemcsak Tisza­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom