Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Második beszélgetés
idősebb, de barátomnak tekintett Reisenleitner Pál irányította. Szakértőként ott dolgozott Vincze László, aki a vízi társulatok nevében azzal foglalkozott, hogyan lehet a létesítményt üzembe helyezni, és az érdekeiknek megfelelően működtetni. Kállayról el kell még mondanom, hogy a vízimérnökök barátja lett, harcolt értünk, ezért azt az apró kritikai megjegyzést, amit tettem rá, kérem, felejtse el. Kállay személye ugyanis eredendően nagy hatással volt a magyar vízgazdálkodás fejlődésére. Kállay Miklóssal később még egyszer találkoztam. Egyik fia a szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete volt Rómában, és amikor az 50-es évek végén a FAO szakértőjeként kinn jártam, egy közös barátunk - a szervezet egyik osztályvezetője - meghívott a lakására, vacsorára. Ott találkoztam ismét Kállay Miklóssal, akinek elmeséltem, hogy „kisfiúként" nála dolgoztam, nem tudom, emlékszik- e rám. Nagyon okos ember volt, azt mondta, igen, akkortól emlékszik rám, amikor a műtárgyakat terveztük, és amikor - kiválva tőlük - az országos vízerőügyi hivatal főnökévé kineveztek.- Visszatérve a tervezési főosztályra, kikkel dolgozott ott, és milyen megbízatásokat kaptak?- A főosztályvezető - mint említettem - Freytag Ferenc volt, a helyettese pedig Rieszdorfer József m. kir. főmérnök. Benedek Pál, Klier Alajos, aki később Kanizsaira magyarosította a nevét és Nyúli József dolgozott még ott, amikor odakerültem. A főosztály első és legnagyobb feladata a békésszentandrási duzzasztómű megtervezése volt. A statikai kérdések kidolgozásával engem bíztak meg, valamiféle irányító szerepet kaptam, mert Kanizsai Alajos, Nyúli József és egy harmadik kolléga a kezem alá dolgozott. A békésszentandrási duzzasztóműnek akkoriban még csak a vázlatos terve készült el. Merész gondolattal álltam elő. A Hortobágy-toroki árvízkapu tervezésével kapcsolatos elképzelésemből kiindulva azt javasoltam, ne építsünk külön pilléreket és külön alaplemezeket mint eddig, mert akkor a pilléreket, különösen a szélen lévőket - amelyeket földnyomás terhel -, szinte völgyzárógát-keresztmetszetűre kell kialakítani, hatalmas támfalakkal. Sokat olvastam akkoriban, leginkább német és amerikai irodalmat. Azok alapján az a gondolatom támadt, hogy a békés46
