Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Első beszélgetés
vizsgán a feladatokat kifogástalanul megoldottam, a tanársegéd azt mondta: a bukás után nem adhat kitűnőt, csak jelest. A kémiai technológiát Varga Józsefnél tanultuk, a kiváló professzornál, aki később személyes jó barátom lett. A magyar geodézia egyik kiemelkedő egyéniségénél, Oltay Károlynál viszont, aki nagyszerű tankönyvsorozatot írt, sokszor kellett műszer rajzokat másolni a vizsgákon és a gyakorlatokon. Rajzból nem voltam a legjobb, de az elméleti kérdésekből valamivel jobban szerepeltem, így Oltaynál is felfejlődtem. Amikor aztán a továbbképzőt tartotta geodéziából, a kitűnőt is elértem, mert az már tiszta matematika volt. A negyedik tanév kezdetekor Szily Kálmán, aki akkoriban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára volt, úgy látta, hogy a mérnökök a mindennapi életben igen hátrányos helyzetbe kerülnek amiatt, hogy fogalmuk sincs a gazdasági és a jogi kérdésekről. Ezért elrendelte, hogy a negyedévesek tantervébe illesszék be a közgazdasági és jogi ismeretek oktatását, amiből vizsgáznunk is kellett. így Laky Dezsőnél magyar közigazgatási jogból, Fülei- Szántó Endrénél kereskedelmi és váltójogból, Zentner Róbertnál magángazdaságtanból, Márffy-Mantuano Rezsőnél magyar közjogból, Zekery Lajosnál magyar magánjogból, Heller Farkasnál pedig közgazdaságtanból vizsgáztam jelesre, illetve kitűnőre. Minthogy a mérnöki karon az utolsó két szemeszteren már szakosodni kellett, én a vízépítési szakot választottam, ahol Rohringer Sándornál vízépítésből, Janicsek Józsefnél földépítmények mechanikájából vizsgáztam. További két, a vízimérnökök számára fontos tárgyat is felvettem, a talajmechanikát Janicsek Józsefnél, a talajtant pedig Ballenegger Róbertnál. Ezekből is kitűnőre vizsgáztam. A vízépítési szemináriumokon egyébként minden víztagozatos diáknak rövid előadást kellett tartani a professzor előtt. Emlékszem, én az Amerikában akkoriban épült kilencven méter magas, világszerte kiemelkedő mérnöki teljesítménynek számító Hoover völgyzárógátról beszéltem, amit a szakirodalom később „Boulder dam" néven emlegetett. Rohringer professzornak tetszett az előadásom, meg is dicsért érte. Utólag úgy látom „kísérleti nyulak" voltunk, s a minisztérium és a Műegyetem rektora is sikertelennek tartották a kísérletet. Úgy tudom, megszüntették ezt a kiegészítő jogi és gazdasági szemesztert. 34
