Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Első beszélgetés

Őszintén sajnálom, mert bár azoknak a tárgyaknak a biflázása a műszaki tárgyak és vizsgák mellett túlzottan terhes volt, viszont - ha akkor nem is - későbbi pályafutásom során a jogi és közgazdasá­gi kérdésekben való tájékozottságomnak nagy hasznát vettem. Ezek az ismeretek hasznosak voltak számomra, amikor az ENSZ szervezeteiben szakértőként tevékenykedtem, s vízépítési, illetve vízgazdálkodási kérdésekről jogászokkal és közgazdászokkal tár­gyaltam és vitatkoztam. Később, Németországba kerülésemkor hí­re ment, hogy jártas vagyok olyan problémák vizsgálatában, ame­lyeknél a műszaki megoldás erősen függ a jogi és a gazdaságossági feltételektől. Ezért vitás kérdésekben nagyon sokszor kérték a véle­ményemet: egyes kényes ügyek - árvízkárok, műtárgy-meghibáso­dások - elbírálásához a bíróságok engem kértek fel szakértőnek. Az így szerzett tapasztalatok alapján a Karlsruhei Egyetem épí­tőmérnöki karán javasoltam A vízépítés gazdaságossági számításai és módszerei című tantárgy kötelező jellegű bevezetését egy szemesz­terre. A dékán jóváhagyása után engem kértek fel az előadások megtartására. Kezdeményezésemet azóta néhány német profesz- szor átvette és hasonló címmel tartanak előadást több egyetem műszaki karán.- Visszatérve az egyetemi évekre, a rossz jegyek nem rázták meg?- Általában nem. A jó vagy rossz jegyet egyébként nem lehet egyol­dalúan elbírálni. Mint oktatónak, akinek immár hosszú pedagógiai gyakorlat áll a háta mögött, az a véleményem, ha a diák rossz jegyet kap, annak két különböző vagy egy komplex, vegyes oka lehet. Az egyik ok: a diák nem szorgalmas és nem megfelelő a képessége. A másik ok: rossz a tanár, mint pedagógus is gyenge, unalmassá teszi a tárgyát, nem tudja felkelteni iránta a figyelmet. Az ilyeneknél in­kább a magolok érvényesülnek, nem a gondolkodók. Van rá példa, hogy mindkét befolyás együtt érvényesül és dönti el a jegyet.- Elnézést a kitérőért.- Visszatérve a műegyetemi tanárokra, Mihailich Győző, aki a vas­beton-tárgyakat adta elő, szintén kiemelkedő egyéniség volt. Na­gyon szerettük, de féltünk tőle, nagyon szigorú vizsgáztató hírében 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom