Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
19. A jövő alkalmazott hidrobiológiai kihívásai
A JÖVŐ ALKALMAZOTT HIDROBIOLÓGIÁI KIHÍVÁSAI 597 nyel, melyek a VKI szerint erős módosítást jelentenének, akkor is a NATURA 2000- nek van prioritása (vö - 13. fejezet). A vizes élőhelyek sorozata az ökológiai, és a zöld folyosó rendszer jellegzetes, meghatározó részét képezi. Ökológiai folyosóról akkor beszélünk, ha eredeti élőhely csíkokat hagyunk fragmentált területen, zöld a folyosóról pedig akkor, ha azt megépítjük. Például, a Szigetköz több területe ökológiai folyosó, ha viszont hallépcsőt építünk egy zsiliphez, akkor az zöldfolyosó. Ugyancsak zöldfolyosó a sztrádák alatt vagy felett vezetett vad híd/alagút is. A lápok, láprétek vagy a mocsarak, mocsárrétek - mint a vízi és szárazföldi tartomány közötti, átmeneti élőhelyek - roppant érzékenyek és nemzetközi összevetésben is kiemelkedően értékesek. Állapotuk kedvezőtlenül változott. A lápok, mocsarak, állandó- és időszakos vízborításéi vizes-nedves élőhelyeink a szárazodás, az eutrofizáció és a korábban kizárólag műszakilag tervezett beavatkozások (lecsapolások, foglalások, a talajvízszintet radikálisan változásokat eredményező tározóépítések, természetes partszakaszok betonágyba terelése, morotvák lefűzése stb.) együttes hatásaként ma különösen veszélyeztetettek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekben minden olyan vízgazdálkodási ténykedést meg kell határozni, amelyek a madár- és élőhelyvédelmi direktívák szélesebb meghatározásával kapcsolatosak a NATURA 2000 hálózatán kívül. A hazai természetvédelem céljai és feladatai a következők: • Gondoskodni kell a szárazodás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett vízterek, vizes élőhelyek (szikes tavak, kisvízfolyások, lápok, mocsarak, természeti értékekben gazdag holtágak, források, természetes vagy természetközeli állapotban lévő halastavak és nádasaik) élővilágának megőrzéséről. ■ A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek fenntartásához biztosítani kell a szükség szerinti ökológiai vízkészletet. ■ El kell érni, hogy a természetes és természet-közeli állapotot megőrzött vizes élőhelyek csökkenése megálljon. ■ El kell készteni Magyarország összes vizes élőhelyének kataszterét, azok osztályozását. Ki kell dolgozni a különböző osztályba sorolt vizes élőhelyek természetvédelmi kezelési irányelveit, különös tekintettel a kisvízfolyásokra, hegyi patakokra. ■ Kiemelt figyelmet kell fordítani a Duna-, a Dráva-, a Tisza és mellékfolyóinak, hullámterének, holtágainak védelmére, és a „bölcs" (többcélú) hasznosítás, a fenntartható fejlődés szellemében azok speciális igénybevételére. Haladéktalanul, ütemezés szerint meg kell kezdeni a holtág rehabilitációs programok végrehajtását, első lépésben a Tisza, a Körösök és a Duna magyarországi alsó szakasza mentén. ■ Kerülni kell a természetes álló- és folyóvizek, összefüggő vízrendszerek vizes élőhelyeinek átalakítására irányuló tevékenységeket. Fokozott figyelmet kell
