Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
40 Alkalmazott hidrobiológia csapadékká alakul, később kiülepszik. A 0,4-0,5 mg/L vastartalom már képes ilyen zavarosodást előidézni. Azoknál a vezetett vizeknél, amelyek vastartalma meghaladja 1,0 mg/L-t komoly technikai problémák lépnek fel. Ezekben a vizekben a vasbaktériumok elszaporodnak, a vas(III)-hidroxid a csővezetékben barna iszap formában, nagy mennyiségben felgyülemlik, a baktériumok benne megtelepednek, ezáltal a cső keresztmetszetét, leszűkítik és eltömítik. A mangán, ipari és vezetett vizekben 0,1-0,2 mg/L esetén vagy azt meghaladva a vashoz hasonló problémát okoz, a vízből feketés csapadék alakjában kiválik. 2.3 A TERMÉSZETES VIZEKBEN TALÁLHATÓ IONOK ÉS VEGYÜLETEK A természetes vizekben leggyakrabban az anionok közül a klorid-ion, szulfát-ion, hidrogénkarbonát-ion, nitrit-ion, nitrát-ion és nátrium-ion, a kationok közül pedig a kálium-ion, kalcium-ion, magnézium-ion, vas-ion, mangán-ion és ammónium- ion fordulnak elő. A vízben található klorid-ion, rendszerint nátrium-ionnal fordul elő. A talajvizek klorid-ion tartalma szerves szennyeződésre utal, míg a mélységi vizek kloridion tartalma ásványi eredetű. A felszín alatti vizekbe a klorid-ion, különböző kősótelepekről, továbbá kálium- és nátrium-kloridos kőzetekből kerül be. Igen jó az oldhatóságuk, így literenként több 100 mg klorid-iont is tartalmazhat a víz. A klo- rid vegyíileteket jó oldhatóságuk miatt a felszíni és talajvizek áramlásuk közben magukkal szállítják és ezért a tengerekben, óceánokban konvertálódnak. A kalcium- és magnézium-ion kísérőjeként szulfát-ion rendszerint gyakran található a vizekben. A nátrium-szulfát igen jól oldódik a vízben, kalciummal alkotott sója a kalcium-szulfát viszonylag rosszul oldódik vízben. A mélységi vizek szulfát-ionban gazdagok, az oldódáson kívül a fém-szulfidok oxidációjával is képződhetnek. A hidrogén karbonátok kalcium- és magnézium-ionokhoz kötődnek, a legtöbb vízben igen nagy koncentrációban vannak jelen. A hidrogénkarbonát-ion gyakran a nátrium-, kálium-, ionok kísérője is lehet. A nátrium-hidrogénkarbonát a magma- tikus kőzetek kilúgozódásával, vagy kalcium-hidrogénkarbonátos vizekből a nátriumot tartalmazó kőzetek közötti cserebomlás következtében kerülnek a vízbe, ebben az esetben, a talaj elszikesedik. Az öntözésre ezek a vizek nem használhatók, mert a szóda a növények gyökérzetére káros, de e mellett a talaj fizikai tulajdonságait is rontja. A nitrát-ion csekély mennyiségben van jelen a mélységi vizekben és rendszerint szervetlen nitrátot tartalmazó ásványok, kilúgozódásából származik. A nátrium-ion igen gyakran, mint a klorid-ion kísérőjeként, ritkább esetekben szulfát és hidrogénkarbonát-ionokhoz kapcsolódva fordul elő. Igen ritkán a karbonát-ion is található a vízben, ezt is nátrium kíséri. A kálium-ion annak ellenére,
