Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt

tesített szénbányák szolgálnának ki. A javaslat a már akkor közismert bányatelepítési problémák­ról nem tesz említést. Figyelemre méltó, hogy az MTA Bányászati Bizottsága foglalkozott a „komplex iparmű" javaslattal és a pernye bázisú timföld- és cementgyár megvalósítását reálisnak tartotta, az alumíniumkohó és az erőmű építési problé­máival azonban érdemben nem foglalkozott. Az OMFB 1971. szeptemberében véle­ményezte a tatabányai szénbányák javaslatát, és többek között úgy foglalt állást, hogy „a hazai erőmű-építési elgondolás jelenleg új szénbázisú erőművekkel nem számol és az alumínium ko­hászat hazai fejlesztése, annak nagyfokú ener­giaigényessége miatt nincs tervbe véve". 1973. szeptember 11.-ei dátummal Szekér Gy. nehézipari miniszter előterjesztést nyújtott be az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága részére „A népgazdaság energiahelyzete, kü­lönös tekintettel a szénbányászat gazdasági és szerkezeti stabilitásának kérdéseire" címmel, amelyben a helyzetelemzés mellett a szénhid­rogén fogyasztás csökkentéséről, az erőmű épí­tési lépésekről számol be és javasolja a megala­kítandó szénbányászati tröszt Budapesten való megszervezését. Az egyébként szokatlanul szigorúan titkos GB előterjesztés csak két példányban ké­szült, vagyis olyan előzetes anyagnak volt te­kinthető, amelyből külön példányt még a GB tagjai sem kaptak (12. dokumentum). 1973. szeptember 11.-ei GB előterjesztés rövid kivonata: Az energiafogyasztás idősora 1965 1970 1977 1980 Fogyasztás 10l2KCal 183 214 260 315-320 Növekedés % 100 117 159 175 1972-ben a szénhidrogének az ország energia- fogyasztásának mintegy 50%-át fedezik, 1980-ra pedig kétharmadát. A gazdaságosabb szénhidrogénekre történő át­állás eredményeképpen a szénfelhasználás gyors ütem­ben csökken. A szénbányászat helyzetét befolyásoló piaci hatások mérséklésére a nehézipari minisztérium intéz­kedéseket tett, amelynek keretében 240 ipari nagyfo­gyasztónál vizsgálatot kezdtek a szénhidrogénre történő indokolatlan átállás megakadályozására. Az oroszlányi hőerőmű bővítésére és Oroszlány-Pusztavám térségében új szénbánya létesí­tésére előzetes beruházási javaslatok alapján vizsgálat van folyamatban. Folyamatban van a bükkábrányi erőmű és külfejtés beruházási javaslatának előkészítése, a felme­rülő környezetvédelmi és egyéb problémák tisztázása, úgy, hogy szükség esetén az erőmű első gépegysége az 1980-as évek elején üzembe léphessen. A szénhidrogénre való átállás már olyan elő­rehaladott állapotban van, hogy annak leállítása, ill. a növekmény igények szénnel történő kielégítése népgaz­dasági kár nélkül nem valósítható meg. A fogyasztói szénigények folyamatosan csök­kennek. 1966 óta a mélyművelésben a termeléscsökke­nés általános, csökkent a bányaállomány is. 1965-ben 126 akna volt üzemben. A szénvagyon kimerülése, az elemi károk (dorogi vízbetörések) és gazdaságtalan bányák be­zárása következtében a jelenleg termelő aknák száma 59. A szénbányászati létszám folyamatosan csökken, az átlagos üzemi munkáslétszám kb. 36% 1965-höz képest. A szénbányászat a fiatalok körében elvesztette vonzó hatását. 1973-ban az iparág gazdasági helyzete tovább romlik. A szénbányászat nem képes a költségeket be­vételből fedezni. Az 1974-1975-re végzett előzetes szá­mítások a gazdasági helyzet további romlását jelzik és a szénbányászat további pénzügyi támogatását teszik szükségessé. A VI. ötéves terv időszakában sem teremthető meg a szénbányászat gazdasági stabilitása. A mező-kapcsolásokhoz 1974—1975-ben 2,8 mil­liárd forintra lesz szükség. Sem a szénbányászat és a villamos ipar egé­szének, sem egyes vállalatainak az összevonása nem célszerű. A laza irányítás javítása céljából a tíz szénbá­nya vállalatot felölelő szénbányászati trösztöt indokolt létrehozni. Az energiastruktúra korszerűsítésének vi­szonylag hosszú időszakára a szénbányászatban iparági szintű állami beavatkozások szükségesek. A szénbányászati trösztöt célszerű Budapesten megszervezni. A rendkívüli titkosság ellenére a Komárom megyei pártbizottság gyorsan értesült az előterjesztésről és az abban foglaltak min­den bizonnyal sokkhatást válthattak ki, mert a tervezett erőműépítések között szerepel az oroszlányi hőerőmű, a bükkábrányi erőmű és külfejtés, de nem szerepel „tatabányai komplex iparmű" és azon belül a hőerőmű építés gondolata sem, ráadásul az újonnan szervezett szénbányászati trösztöt budapes­ti székhellyel javasolják létrehozni. 1973. szeptember 20-án a gazdaságpoli­tikai osztály vezetője, Németh J. észrevételeket tett a GB előterjesztéshez megismételve annak fő indokait, megállapítva, hogy a szénbányászat irányítási problémáinak a rendezésére a meg­oldás jelenlegi célszerű módja szénbányászati tröszt létrehozása vidéki telephellyel, de ő se említi a bicskei hőerőművet (13. dokumentum). 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom