Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt
QPfi ■jOfJsXf.t-J’-i, ■ NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM 001/42/1973. Szigorúan titkos! Készült 2 példányban .sz. példány ELŐTERJESZTÉS a Gazdaságpolitikai Bizottság részére Tárgy: A népgazdaság energetikai helyzete, különös tekintettel a szénbányászat gazdasági és szervezeti stabilitásának kérdéseire, valamin} javaslat az energiagazdálkodás irányítási rendszerének korszerűsítésére J -ji Energiafogyasztásunk - a népgazdaság fejlődésével párhuzamosan - viszonylag gyors ütemben növekszik. A magyar energiafogyasztás alakulása a következő idősorral jellemezhető: A Gazdaságpolitikai Bizottság megtárgyalta a nehézipari miniszter "A népgazdaság energetikai helyzete, különös tekintettel a szénbányászat gazdasági és szervezeti stabilitásának kérdéseire, valamint javaslat az energiagazdálkodás irányítási rendszerének korszerűsítésére” c. előterjesztését és a következő határozatokat hozta: V. A Gazdaságpolitikai Bizottság szükségesnek tartja az igényekkel összehangolt széntermelés zavartalansága érdekében, a szénbányászati vállalatok:./ aénzügyi helyzetének rendezését...... ?- ennek keretében a szűk ;éges fejlesztések feltételeinek biztosítását - a IV. ötéves te rv időszakára. JL, A Gazdaságpolitikai Blzc>tj ság ja szervek a helyzet elemzését és értékelését tűzzék napirendre. vasolja, hogy kormányzati értékeié és a szükséges döntéseket hozzák meg. Me:_______1965. 1970. 1975. 1980. F ogyasztás 1012kcal 183 214 260 315-325 Növekedési ütem %/év 3,2 4,^0 4 -4,5 A 60-as évek végétől meggyorsult a kőolaj- és földgáz térhódítása. 1972-ben a szénhidrogének az ország energiafogyasztásának mintegy SOfo-át fedezték, amely arány 1980-ra eléri a ^2/3-részt. 2. A Gazdaságpolitikai Bizottság egyetért azzal, hogy a szénbányászat részére a kialakult helyzetben a gazdasági szabályozó rendszer V. ötéves terv során alkalmazandó általános elveitől eltérő szabályozást alkalmazzanak. A Gazdaságpolitikai Bizottság javasolja, hogy az eltérő gazdasági szabályozás elveire a nehézipari miniszter a javaslatokat terjessze az illetékes kormányzati szervekhez a szükséges dön tések meghozatala céljából. A gazdaságosabb szénhidrogénekre történő átállás eredményeként . j egyes fogyasztói ágazatokban (különösen a vasúti vontatásban és az | igényesebb ipari technológiáknál) a szénfelhasználás gyors ütemben j csökkent. Ez számottevő energiahordozó- és költség megtakarítást i eredményezett. 3. A Gazdaságpolitikai Bizottság abból kiindulva, hogy a színtér, melés visszafejlesztésének viszonylag hosszan elhúzódó időszakában iparági szintű állami beavatkozások szükségesek, indokoltnak tartja a szénbányászat irányításának korszerüsitése céljából - 1974. első félévében - szénbányászati tröszt szervezését. Budapest, 1973. szeptember 11. .-\Djri Szekér Gyula nehézipari miniszter 12. dokumentum. Szekér Gy. 1973. évi 2 példányban készült előterjesztésének, eredeti címlapjának és határozati javaslatainak (válogatott) másolata Havasi F. október 4.-i levele már hivatkozott a két példányban készült előterjesztés 16. oldalára, ellenvéleményt nyilvánít és a szénbányászati tröszt Tatabányára való telepítését javasolja, mondván, hogy ott minden megvan. 1973. október 19-én Klézl R. az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály munkatársa emlékeztetőt készített a szénbányászati tröszt vidéki telepítésével kapcsolatos megbeszélésről, amelyet Havasi F. első titkár vezetésével tartottak Tatabányán, Németh }., Klézl R. jelenlétében, ahol a NIM-et Menyhárt L. miniszterhelyettes képviselte. Az emlékeztető mottója: a szénbányászati tröszt tatabányai elhelyezése biztosítható. A Tatabányára került Magyar Szénbányászati Tröszt 1974. szeptember havi keltezéssel összefoglaló tanulmányt készített „A hazai szánva- gyón igénybevételének gazdaságossága a hosszú távú energiaellátásban" címmel. Többek között megállapítják, hogy „a hazai széntermelésnek a megjelölt időszak alatt lehetséges legnagyobb fejlesztése adja a legkedvezőbb eredményt." A tárgyalt fejlesztési változat szerint Bükkábrány még szóba kerül, de az eocén bányászkodásnál hátrányosabb megítélésben. Gazdasági számításuk szerint a szén- hidrogénekkel szemben „mintegy 60 milliárd forintra tehető az a költségmegtakarítás, ami a hazai széntermelés lehetséges fokozása esetén a vizsgált 16 év alatt elérhető." Az MSZMP Komárom megyei első titkára 1974. október 4.-i keltezésű, Párdi I. elvtárshoz, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályához írt levelében hőerőmű építésére ismételten javaslatot tesz, mondván: Csordákéit, Mány, Nagyegyháza, Oroszlány, Lencsehegy szénvagyona megalapozottnak minősíti egy 2000 MW-os hőerőmű építését. Ebben a levelében Havasi kísérletet tesz arra, hogy Komárom megye hatáskörzetét kiterjessze a megyehatárokon túlra is „nyilván, hogy 4 nagy aknaüzem (Lencsehegy, Csordakút, Mány, Márkushegy) és egy cél-, ill. gyűjtőerőmű, 30
