Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt
A VITUKI1970-1981 évek közti időszakra végzett vizsgálatai alapján elkészített karsztvízszint differencia térképek értékelése alapján megállapítható, hogy a szomszédos hidraulikailag kapcsolatban lévő területekre is kiterjedő, összefüggő „nyomás depresszió-háló" alakult ki. Ennek figyelembevételével indokolt és szükséges az eocén térségre korábban megállapított 230 m3/ p-es vízkiemelési limit hatásainak értékelésénél a Duna bal parti mezozóos rögök mellett a Kincsesbányai bauxitbánya körzetének vízkiemelési hatásait is számításba venni. A hidraulikai körülmények egyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az előre jelzett többlet bányavízkiemelések káros hatásainak elfogadható értéken való tartása céljából - azok évenkénti értékelése ismeretében - a jelen engedélyben rögzített, bányászati célú vízkiemelések mértékének revíziójára, sőt csökkentésére is sor kerülhet, ill. a tervezett bányászati vízhozam kor- látozó-egyensúlyozó intézkedések tervezettnél korábbi időszakú bevezetésének szükségességével is számolni kell. A bányászati célú vízkiemelések című fejezetrész szerint „A térségre megállapított karsztvíz-kieme- lési limitérték és a vízhasználati célú vízkiemelések prognózisai alapján a két bánya vállalatnak a felsorolt bányaüzemeik részére bányavízvédelmi célú kiemelések évi átlagban maximális értékeként 130-140 mYp közötti vízmennyiség kiemelése engedélyezhető. Az engedélyezés feltételeit végül az Engedélyesek, jogosultak című fejezetben foglalja össze: Szén, bauxit és ivóvíz kitermelése céljából a jelen határozatban szereplő hatásterületen a felsorolt bányaüzemekben karsztvíz-kiemelést végezni, amelynek mennyisége maximálisan, éves átlagban 131-149 m3/p között változathat a vízhasználati célú vízkiemelések várható alakulásának függvényében." Az engedélyezés feltételeit 18 pontban sorolja fel. Az engedélyezés indoklása: „A Bicske és Dorog térségi új eocén bányák tervezése, előkészítése, feltárása és művelésbe való beállítása során a térség vízkészlet-gazdálkodása lényegesen módosulni fog. Az új bányák közvetlen és közvetett vízgazdálkodási hatásait már korábban több terv vizsgálta. A bányászati beruházások államigazgatási engedélyezési eljárásai kapcsán került előtérbe a vízügyi ágazati előírások részletes rögzítésének és azok érvényesítésének szükségessége. Mindezekről 1982. november 17-én folytattak egyeztetést az Országos Vízügyi Hivatalban a területen illetékes vízügyi igazgatóságok, bányavállalatok, szakhatóságok, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség képviselői. Az egyeztetésről készített emlékeztetőben foglaltak alapján 1983. február 18-án kötelező határozatot adtam ki. A 20.406/1983 számú határozatomban a Tatabányai Szénbányákat és a Dorogi Szénbányákat köteleztem - határidő megállapítása mellett - arra, hogy az eocén-program keretében végzendő bányavíz-kiemelések és elvezetések vízjogi engedélyezési eljárásának lefolytatásához adatokat, terveket szolgáltasson, a határozat rendelkező részében foglaltak szerint vizsgálatokat végeztessen és tanulmányokat készíttessen és mindezeket 1983. augusztus 15-ig a vízügyi igazgatósághoz küldje meg. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség között korábban létrejött megállapodásról OBF-OVH 3/1970 (V.É.7.) szám alatt közös állásfoglalást adtak ki, amely a bányászati tevékenységgel kapcsolatos vízgazdálkodási tevékenységre is kiható munkák hatósági feladatait szabályozza. Kötelezésem ezen a rendelkezésen és az OVH- NIM megállapodás VI/2. pontján alapult. Kötelezésemnek a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI) 1983. november 29-én érkezett beadványa tett eleget. A kötelezett szénbányák megbízása alapján a KBFI TSZ és DSZ által készített „Az eocénbányászat vízjogi engedélyezése" tárgyú tervdokumentáció 5 példányát mellékelték a kérelemhez. A tervdokumentáció egyes példányainak elküldésével az illetékes szakágazatok és a területen érintett Vízügyi Igazgatóságok szakvéleményét megkértem. A szakvélemények beszerzése után az érdekeltek bevonásával egyeztető tárgyalást tartottam 1984. március 26-án és 1984. április 25-én a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon. Értesítésemben a tárgyalás során tisztázandó kérdéseket 25 pontba foglalva adtam meg előre a résztvevőknek. A tárgyalás során a kérelmező és megbízója a kért adatok és dokumentumok közül néhány pótlását a tárgyalás idejére nem tudta megoldani (folyamatban lévő vizsgálatok eredményei stb.). így a felvett jegyzőkönyvben két határidőt rögzítettem. A tervkiegészítések, helyszínrajzpótlások- ra 1984. május 31-ét, a hosszabb időt igénylő pótlásokra 1984. december 31-ét állapítottam meg. A december 31-re történő kiegészítő anyag hiánya azonban az engedély kiadását nem akadályozza. Adatszolgáltatási és tervkiegészítési kötelezettségének a kérelmező és megbízottja eleget tett, időközben beszereztem a Vízgazdálkodási Tudományos Központ (VITUKI) szakértői véleményét, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség állásfoglalását, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) szakvéleményét. Határozatom kialakításánál a szakhatósági állás- foglalásokat és szakvéleményeket figyelembe vettem. A területileg illetékes Tatabányai Bányaműszaki Felügyelőség véleményét is beszereztem, az engedélyezési tervben szereplő adatok helytállóságára vonatkozóan. A hasznosítatlanul elvezetett bányavizek hidrológiai hatásainak észlelésére kiépülő felszíni vízmennyiségmérő állomások üzemeltetését a vízügyi ágazat magára vállalta. A benyújtott dokumentáció, az eljárás során beszerzett adatok, a szolgáltatott szakvélemények alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Határozatom kiadásánál figyelembe vettem az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 3/1970 számú együttes állásfoglalását a bányaműveléssel kapcsolatos vízszintsüllyesztés engedélyezéséről. Az állásfoglalás figyelembevétele mellett a vízjogi engedélyt a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 27. 22
