Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
38. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Keleti-Bakony és É-i előtér 39. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Vértes hegység Bszk-14----Vértesszőlős-1 -----Tata, Fényes-f. -----Tatabánya-3 -----Porva-78/a 4 0. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Északi-Bakony és Tatabányai-medence (Nyugati-Gerecse) 3.7.4. Északi-Bakony-Gerecsei víztest Az Északi-Bakony-Gerecsei vízgyűjtő az ún. Magas- Bakonyt, a Gerecse Ny-i felét a Dunáig foglalja magába. A terület nagy része fedett. A Vérteshez hasonlóan a Gerecse környezetében található kutakban a vízszintek gyakorlatilag azonosak (40. ábra). Az egyenletes süllyedés, ill. 1990-től ugrásszerű emelkedés a tatabányai és nagyegyházai víztermelés és leállás közvetlen hatását tükrözi. Az Északi-Bakony területén a vízszintváltozásokban a természetes változások játszanak szerepet. A por- vai kút magas vízszintje és a beszivárgást követő víz- szintingadozások a nagy vastagságú, de kiemelt helyzetű karsztos rögök jellemzője, a bakonyszent- királyi Bszk-14 kút már egy nagyobb méretű tározó kiegyenlített változásait mutatja. A térség legjelentősebb ivóvízkivételei, a tatabányai XIV/A és XV/C vízaknák ivóvíztermelése 25-30 m3/perc, kb. tizede az egykori maximális víztermelésnek. Az Északi-Bakony- Gerecsei víztest területén lévő Tata térségi forrásokat a tatabányai bányászat víztermelése elapasztotta. Ebben a körzetben a dunaalmási Csokonai-forr ás 1999 óta, a tatai Fényes-forrás 2002 óta működik újra, ez utóbbi hozama jelenleg 10 m3lperc körül van, és további folyamatos hozamnövekedés várható. Dunaalmáson az egykori Csokonai-forrás környezetében 1999 óta van vízfa- kadás, és az emelkedő nyomás következtében jelenleg az egyik vízműkút karsztvize mintegy 2 m3/perces vízhozammal szabadon elfolyik. 3.7.5. Az Észak-dunántúli termálkarszt Az Észak-dunántúli termálkarsztot néhány száz m vastag, fiatalabb üledéksor fedi le. Észlelőkutak itt nem létesültek, ezért erről a területről nincse100
