Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
A Bodokyak
is az ármentesítés érdekében végrehajtandó társulati munkának minősítették, így az állam a munkálatokhoz egy forinttal sem járult hozzá. Sőt! Még a tervek hivatalos felülvizsgálatának költségeivel is az érdekelteket terhelték meg. A rendkívüli munka rendkívüli embert követelt, s Bodoki Károly az volt. Ám a sokrétű feladat terhei felőrölték Bodoki Károly energiáit, s a folyószabályozás adta lehetőségeket kihasználni akaró Biharnagy- bajom-Füzesgyarmat közötti új földút kijelölése közben, szívszélhűdés következtében elhalálozott. Holtan viszik haza Gyulára, ahol nagy részvét mellett temették el a régi református temetőbe. Lászlóffy Woldemár kutatásai szerint Bodoki Károly javasolta az állandó gátőrök alkalmazását is. Munkásságát előbb öccse Lajos, majd pedig Kálmán fia folytatták mindenki legnagyobb megelégedésére. Gyulán még azt is tudják Bodoki Károlyról, hogy a megye első takarék- pénztárát is ő alapította, aminek haláláig igazgatója volt. Az egykori pénzintézet épülete ma a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak ad otthont. Bodoki Mihály kisebbik, késői gyermekét - aki első feleségének elhalálozása után második házasságából született - Lajosnak keresztelték, s mindössze ötesztendős volt, amikor édesapja meghalt. így neveltetése bátyjára, Károlyra hárult. Tanulmányait Gyula elemi osztályai után Kecskeméten és Eperjesen folytatta, majd 1853-ban Pesten, a Mérnöki Intézetben fejezte be a műszaki ismeretek elsajátítását. Ezután kétéves gyakorlati idejét a Tisza szabályozását irányító Herrich Károlynál teljesíti, majd bátyja mellett a Körösökön, s a Berettyó szabályozásánál dolgozott. 1860-ban Békés vármegye főmérnökének választja, de ezt a tisztet csak rövid ideig tölti be, a provizórium idején leköszön vármegyei tisztéről, s magánpraxist folytat, majd 1863-tól a Temes Szabályozó Társulat főmérnöke lesz. Ebben a beosztásában dolgozta át és adatta ki az amerikai Humphreys és Abbot az idő tájt megjelent és nagy feltűnést keltett művét, a Mississippin mért vízsebességmérések eredményeiről és az ebből levont vízhozam-számítási elméletről. 1868-ban, bátyja halálakor hazahívják, hogy átvegye annak örökét, és megválasszák a Körös-Berettyó Társulat főmérnökének. Négy évig tölti be ezt a tisztet, s azután állami szolgálatba lép, ugyanis 1872-ben a budapesti Duna-szabályozáshoz szegődik. Nem lehetetlen, hogy éppen a temesvári születésű Reitter Ferenc hívására, aki a kiviteli tervpályázat nyertese lett. 1871-re ugyanis rendelkezésre állt az a pénzösszeg, ami megengedte, hogy a fővárosi Duna-szakasz szabályozása, tehát a soroksári Duna-ág elzárása, a Kopaszi-zátony elkotrása és a rakpartok kiépítése teljes egészében elkezdődhessen. A feladat elvégzésére megalakították a Duna-szabályozási Felügyelőséget, aminek vezetését, s így a kivitelezés irányítását Bodoky Lajosra bízták. 1873-ra elkészült a pesti oldal lépcsős rakpartja, a budai oldal partfala, a margitszigeti osztómű és párhuzammű is. A munkálatokat a meghívott Bodoki Károly síremléke a gyulai régi református temetőben
