Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

A Bodokyak

külföldi szakértők, a német Dahlmann, a francia Lalanne és Coumes mérnökök is kiválónak ítélték.

Bodoky munkájának elismerését jelzi, hogy a magyar kormány 1873-ban, az Al-Duna szabályozási terveit előkészítő nemzetközi bizottságba őt delegálja. E tevékenységéről részletes tanulmányban számol be, amit jelentésként megbízóinak címez.

Itt kell megemlíteni, hogy Bodoky - szerencsére - az a mérnökfajta volt, aki nagy tudását írásban is meg tudta osztani kortársaival. írt az 1873-as bécsi világkiállítás vízügyi vonatkozású tárgyairól, majd a franciaországi csatornákról tett közzé nagyobb lélegzetű tanulmányt. Elméleti hidrológiai és gyakorlati vízépítési tárgyú cikkeinek se szeri, se száma. Tevékenyen részt vett a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vízépítészeti szakosztályának munkájában is.

A székes fővárosi Duna-szabályozási munkák befejezése után országos középítési felügyelővé nevezik ki. Ezen állást 1881-ig tölti be. Erre az időszakra esik az 1876-os dunai áradás, ami az 1838. évi jeges ár megismétlődésével fenyegette Budapestet. Bodoky Lajos nagy gyakorlati érzékének köszönhetően a város megmenekül, mivel Bodoky saját felelősségére megnyitja a soroksári Duna-ágat. A városatyák sem késlekednek az elismeréssel, és Bodokyt díszpolgárrá választják. 1881-től a sikeres mérnököt osztálytanácsosi minőségben a minisztérium vízépítészeti osztályának vezetésével bízzák meg, majd midőn Kemény Gábor báró a közmunka- és közlekedésügyi tárcát átvette, Bodokyt a vízügyi műszaki szolgálat élére állította.

Bodoky Lajos legfontosabb munkája az elmondottakon túl, a Duna felső szakaszának szabályozási tervezete volt, mire 1880-ban előzetes elgondolásokat dolgozott ki. Koncepciójában azt ajánlotta, hogy a Dunát Dévénytől Nagymarosig egységes elvek alapján szabályozzák.

Elképzeléseit a következő évben végleges kiviteli tervek formájában elő is terjesztette. Minden szinten megelégedéssel fogadták a terveket, az ország- gyűlés jóváhagyta a beruházást. 1885 őszén kezdték volna el a munkálatokat, de a rendkívüli rossz időjárás miatt - Bodoky javaslatára - tavaszra halasztották. A kivitelezési munkák irányítását Bodokyra kívánták bízni, de ezt már nem érhette meg. Pályafutása csúcsán, életének 53. évében súlyos betegségben váratlanul elhunyt.

A Bodoky családban azonban még mindig nem szakadt meg a mérnökök sora, az előA magyar Felső-Duna párhuzamos művei