Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

A Bodokyak

külföldi szakértők, a német Dahlmann, a francia Lalanne és Coumes mérnökök is kiváló­nak ítélték. Bodoky munkájának elismerését jelzi, hogy a magyar kormány 1873-ban, az Al-Duna szabályozási terveit előkészítő nemzetközi bizottságba őt delegálja. E tevékenységéről részletes tanulmányban számol be, amit jelentésként megbízóinak címez. Itt kell megemlíteni, hogy Bodoky - szerencsére - az a mérnökfajta volt, aki nagy tudá­sát írásban is meg tudta osztani kortársaival. írt az 1873-as bécsi világkiállítás vízügyi vonat­kozású tárgyairól, majd a franciaországi csatornákról tett közzé nagyobb lélegzetű tanul­mányt. Elméleti hidrológiai és gyakorlati vízépítési tárgyú cikkeinek se szeri, se száma. Tevékenyen részt vett a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vízépítészeti szakosztályának munkájában is. A székes fővárosi Duna-szabályozási munkák befejezése után országos középítési fel­ügyelővé nevezik ki. Ezen állást 1881-ig tölti be. Erre az időszakra esik az 1876-os dunai ára­dás, ami az 1838. évi jeges ár megismétlődésével fenyegette Budapestet. Bodoky Lajos nagy gyakorlati érzékének köszönhetően a város megmenekül, mivel Bodoky saját felelősségére megnyitja a soroksári Duna-ágat. A városatyák sem késlekednek az elismeréssel, és Bodokyt díszpolgárrá választják. 1881-től a sikeres mérnököt osztálytanácsosi minőségben a minisztérium vízépítészeti osztályának vezetésével bízzák meg, majd midőn Kemény Gábor báró a közmunka- és közlekedésügyi tárcát átvette, Bodokyt a vízügyi műszaki szolgálat élére állította. Bodoky Lajos legfontosabb munkája az elmondottakon túl, a Duna felső szakaszának szabályozási tervezete volt, mire 1880-ban előzetes elgondoláso­kat dolgozott ki. Koncepciójá­ban azt ajánlotta, hogy a Dunát Dévénytől Nagymarosig egysé­ges elvek alapján szabályozzák. Elképzeléseit a következő év­ben végleges kiviteli tervek for­májában elő is terjesztette. Min­den szinten megelégedéssel fogadták a terveket, az ország- gyűlés jóváhagyta a beruhá­zást. 1885 őszén kezdték volna el a munkálatokat, de a rend­kívüli rossz időjárás miatt - Bodoky javaslatára - tavaszra halasztották. A kivitelezési munkák irányítását Bodokyra kívánták bízni, de ezt már nem érhette meg. Pályafutása csúcsán, életének 53. évében súlyos betegségben váratlanul elhunyt. A Bodoky családban azon­ban még mindig nem szakadt meg a mérnökök sora, az elő­A magyar Felső-Duna párhuzamos művei

Next

/
Oldalképek
Tartalom