Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Balla Antal
BÁLLÁ ANTAL (*Nagykőrös, 1739. XII. 18. - f Nyáregyháza, 1815. IX. 11.) Bállá Antal igazi polihisztor volt, neki is a Lajtán túl illett volna születnie, hogy majd az utókor megfelelő módon illeszthesse a technikatörténet kronológiájába. Mivel a Lajtán innen született, sőt az avar puszták közepén, Nagykőrösön, az utókor jó időre elfeledte. Talán Fodor Ferenc méltatta először érdemei szerint, mikor 1953 nyarára megírta tanulmányát, amelyben Bállá Antal életét és munkásságát taglalja. Fodor kutatásai során felismerte Bállá Antal természet- tudományi kvalitásait, munkásságát rendszerezte. Bállá nem csak mérnök-geometra, de kiváló rajzkészségű térképész is volt, Fodor 37 térképet tulajdonított Baliának, amit Csongor Győző szegedi múzeumigazgató 1968-as tanulmányában további két kataszteri térképpel egészített ki, melyek a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képezik. Nevezett térképekről 1908-ban szerez tudomást Szeged közönsége, amikor is a Közművelődési Palota gyűjteményébe került. Az 5 db térképlapon megjelenített városi és külső határrészek, szántóföldek felvételei kataszteri célzatú térképek, Szeged városának forrásértékű dokumentumai. A város alsó határrészének felvételén 1-158 számozással feltünteti az alsóvárosi gazdák neveit is, ennélfogva demográfiai forrásanyagként is kezelhetők. Elmondhatjuk ezért, hogy Bállá hazánkban a kataszteri térképészet úttörője volt. A térképészeten túl kiváló csatornaterveket is készített, többek között Pestet és Szolnokot csatornával kívánta összekapcsolni (1791). Műszaki értekezést írt arról, hogy Pest és Buda között egy boltozatos kőhíd építésének nincsen semmi elháríthatatlan akadálya. A mű 1784-ben került kiadásra. Címe: „Discjuisitio hydraulico-mechanica, an pons lapideus operis arcuati inter liberas regiascjue civitates Budám et Pestinum absque metu intolerabillis Danubii exundationis navigationisque impedimento solide erigi possit?" (Magyar fordításban: „Vízépítési értekezés arról, hogy emelhető-e egy boltozatosán épített kőhíd Buda és Pest királyi városok között a Duna fenyegető árvizeitől való félelem és a hajózás akadályozása nélkül?") Nagy hibát követnénk el, ha nem foglalkoznánk Bállá régészeti, költői, zenei és rajzolói kvalitásaival, ezért ezeket mind sorra vesszük. Bállá Antal 1739-ben született Nagykőrösön; nemesi, nagy műveltségű jurátus családban. A nemességet Mária Teréziától 1760-ban Bállá Antal édesapja, Bállá Gergely nyerte, aki pozsonyi és bécsi jogi gyakorlatok után visszatért Nagykőrösre, itt előbb jegyzője, majd
