Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Balla Antal

bírája lett a településnek, kétezer kötetes, híres könyvtára válogatott európai szintű köteteket tartalmazott - megírta Nagykőrös történetét „Nagy-kőrösi Krónika" címmel, amit 1856-ban adtak ki.

Ilyen családba született Bállá Antal, aki a középiskolát szülővárosában elvégezve, minden bizonnyal a nagyszombati egyetemre ment, ahol „felsőbb mathezist" hallgatott.

Mivel kamarai mérnöki kinevezését 1770 áprilisában kapja, s közben csak 1766-os térképekről tudunk (Törtei, Nagykőrös, Szentendre), elképzelhető, hogy nagyszombati évei után az Eszterházy Ferenc főkancellár által 1763-ban alapított szenei „Collegium Oeconomi- cum"-on is hallgatott előadásokat. Első térképein Miko- viny Sámuel hatását érezhetjük, Balia is a magyar kezdődélkört használta, mint a pozsonyi Mikoviny-tanítványok - előbb pozsonyi, majd a budai „O" meridiánt.

Grassalkovichnak, a királyi kincstár elnökének felkérésére 1770-ben a ráckevei kamarai birtok, Csepel és Buda határa közötti vitában perdöntőnek szánt térképfelvételét készíti el. Ez idő tájt - 30 évesen - nősül meg, felesége Baraczkai Szűts Zsuzsámra.

Gyermekei - János kapitányként szolgált a hadseregben, - László mérnök lett, részt vállalt a Duna-Tisza-csatorna többszöri áttervezésében, - Gábor vármegyei kancellista, - Károly szintén katona, alezredesként nyugdíjazták, de volt egy Lajos és egy András nevű fia is, akik társadalmi mibenléte bizonytalan; és kétségtelen, hogy volt egy Zsuzsanna

nevű leánygyermeke is.

Balia 1771-ben Pilisszent- kereszt kamarai birtokot térképezi, ahol már kamarai mérnökként írja le személyét.

1774-ben karácsony havában otthon Nyáregyházán, amikor a térképezési munkák terepfelmérései szüneteltek, különös munkába fog - „A hangról" címen ír értekezést. Munkája bevezetésében leírja, hogy szerinte a munka célja nem az, hogy ebből az éneklés vagy muzsikálás mesterségét valaki

M. F. M. Az 1776-os felvétel központi része a Palánkkal és Felsővárossal D. M.

Szeged térképének címlapja, 1776