Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

kislődi Hollán Ernő

A kért s kapott teljhatalom birtokában Hollán Ernő az erődítményt harckész állapotba helyezte, a Duna hídját egy a folyón átfeszített lánccal az ellene küldött gyújtóhajók ellen megvédte, a körülzárni igyekvő seregek műveit gránátokkal pontosan célozva lerombolta! (matematika... röp- pályaszámítás!)

Többszöri szerencsés kitöréseivel a meg-megújuló áru- lási kísérleteket meghiúsította. Feljegyezték, hogy az egyik osztrák tábornok, amikor megtudta, hogy az erődöt volt akadémiai hallgatója erősítette meg, keserűen jegyezte meg: „Legjobb tanítványom volt -fájdalom, túl sokra tanítottam".

Az erődítmény parancsnokaként 1849. február 12-én alezredessé, majd április 28-án ezredessé léptetik elő, s megkapta a 3. osztályú katonai érdemjelet, ami a szabadságharc egyik legkomolyabb kitüntetése volt. A várőrséggel teszi le a fegyvert 1849. szeptember 7-én - a katonai becsületnek megfelelő feltételek mellett. (Hasonló alku volt, mint a komáromi erőd esetében!)

Hollán Ernő Pétervárad erődjének elhagyása után Szombathelyre megy, s a törvényes utat járva útlevelet kér, hogy külföldre távozhasson. így felfedve kilétét a péterváradi alku ellenére internálták és szigorú felügyelet alá helyezték.

E „ráérős" idejében matematikai kérdésekkel foglalkozott; megírta első jelentős munkáját a Taglalati (analytikus) mértant, melynek alapján őt a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1861-ben pedig rendes tagjává választotta.

(Előbb „Az újabb szerkezetű vasúti hidakról, különösen a rácsrendszerről", majd pedig „A vasutak keletkezése és általános elterjedése" címmel tartotta meg székfoglalóját.)

Az udvar jellemtelenségét az a tény is bizonyítja, hogy az Európába szétküldött besúgókém-hálózat konspirációját a péterváradi alku ellenére kivédeni nem tudta, s egy az 1851-ben Hamburgból érkező feljelentés alapján lefogták és Bécsbe hurcolták.

Feddhetetlen katonai jellemét a bécsi vizsgálódók sem tudták megtörni, sőt a hadi erkölcs szabályainak engedve végül is Hollán Ernő visszanyerhette szabadságát.

Visszatérve szülővárosába talajjavítással kezdett el foglalkozni az alagcsövezés legmodernebb eszközeinek segítségével.

1854-ben megnősült, feleségül vette Békássy Antóniát, aki a kor jótékonysági egyleteinek volt kiváló szervezőképességű személyisége.

Társadalmi helyzetére és jó hírére mi sem volt jellemzőbb, mint hogy lord Derby fia Stanley, a későbbi brit hadügyminiszter, egy másik angol főúr fiával 1857-ben azért mennek Szombathelyre, hogy Hollán Ernő hadtudományi oktatásában részesülhessenek.

E társadalmi rang láttán a Bach-korszakban sokan csak a szájukat tátották ámulatukban, s észre sem vették, hogy a bécsi udvar azért enged a szigetországi elvárásoknak, mert szalonképessé szeretne válni - feledtetve az európai felhördülést az 1849-es véres megtorlások kapcsán.

1856-ban Bécsben adják ki fő művét, a „Magyarország vasúthálózatának rendszere" c. munkáját. (A mű eredeti címe: Das künftige Eisenbahn-System für Ungarn und Siebenbürgen in seinen Beziehungen zum Welthandel und den innern Verkehr. - 20 oldalon 1 térképpel.) Egy kisebb értekezését már Pesten jelenteti meg 1864-ben, „Magyarország forgalmi szükségletei" címen.

Mihelyt az ország egyre szabadabban lélegezhetett, politikai kérdésekkel is kezdett foglalkozni. Memorandumot dolgozott ki a szükséges konszolidációs intézkedések meghozatalára, ami elnyerte a Döblingben tartózkodó Széchenyi tetszését is. A gróf elérte,

III. oszt. katonai érdemrend