Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

kislődi Hollán Ernő

KISLŐDI HOLLÁN ERNŐ

(*Szombathely, 1824.1.13. - f Budapest, 1900. V. 28.)

A Bach-korszak és az 1867 utáni idők vasútpolitikájának legnagyobb alakja; munkássága és társadalmi szerepvállalása nem csak a vasút ügyére, s a hozzá szorosan kapcsolódó út- és vízügyek fejlődésére volt nagy hatással, hanem a teljes magyar műszaki élet kibontakozására is.

Jellemző, hogy hadmérnöki „posztgraduális" képzésre főrendek küldik Angliából gyermekeiket Hollán Ernőhöz, s nemkülönben az a tény is, hogy még életében, 1885-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán Ernő pályadíjat alapított az év legjelentősebb műszaki értekezéseinek jutalmazására.

Hollán Ernő polgárcsaládból származott, édesapja, Adolf Szombathelyen volt orvos; édesanyja Holl Johanna belga származású.

Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte, s mint a matematikát rendkívül könnyen elsajátító fiatalember olyan felsőbb iskolát keresett s talált, ahol e tudományt magas fokon oktatták. Ez az iskola pedig nem volt más, mint a bécsi hadmérnöki akadémia - Ingenieur-Akademie -, ahol a korabeli Európa egyik legszínvonalasabb katonai főiskolája működött. Az 1839-ben elkezdett főiskolából 1844-ben hadnagyként került ki. Ez évben elsőként alkalmazta a komáromi erdőirtás felmérésénél a rétegvonalas ábrázolást.

1846-ban főhadnagyi rendfokozattal a bécsi hadmérnöki karban találjuk. 1847-től Lembergbe (Lvov) helyezik a helyi erődítések felülvizsgálatára. Mint magyar származású katona kapcsolatai révén elérte, hogy 1848. június 1-jével Kassára a 9. honvéd zászlóaljhoz

helyezzék századosi rendfokozattal, ahol június 19-ével el is foglalta állomáshelyét.

Meg sem melegedett Kassán, már a déli harctérre küldték, hogy a felkelő szerb szabadcsapatokat jobb belátásra bírja a kassai vörös sipkás legénységgel. Fehértemplomnál esik át a tűzkeresztségen, az ő századának volt döntő érdeme a szerbek visszaszorításában. Nem csak itt, de Szenttamás ostrománál is annyira kitűnt vitézségével, hazafias szellemével, hogy Kossuth felfigyelt rá, s őrnagyi előléptetése után Pétervárad erődjének hadmérnök-főnökévé nevezte ki. Az erődítmény addigi parancsnoka az utóbb hírhedtté vált Hentzi tábornok volt, körülötte mind megbízhatatlan parancsnokkal a magyar ügy iránt, bár a legénység érzelmileg a forradalmi kormány oldalán állott.

A Péterváradi erőd 1848-ban