Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Giba Antal

Jellemzésül el kell mondani, hogy Giba Antal szelvényhálózati rendszerét, amit a 185 szegedi lapon alkalmazott, a későbbiek folyamán a nagynevű Bainville József is átvette.

Az ötven évet alig megélt Giba Antal mérnöki munkája kiterjedt a térképészet, folyószabályozás, vízrendezés, városrendezés és a középítészet (magasépítés) területére is.

Hét gyermeket nevelt, s felfedezte a szakmának Herrich Károlyt, aki később a vízügyek országos legfőbb vezetője lett.

Sajnos nem tudjuk, hol halt meg, s hol van eltemetve, az Új Magyar Nagy Lexikon sem említi nevét, pedig munkássága szerint megérdemelné.

Igaz, Makó szócikk alatt a régi megyeháza (Giba alkotása) színes fotója megtalálható...

S. Kö. A szegedi katonai gyakorlótér és annak környéke Giba térképén D. M.

Azt, hogy mily óriási munkát végzett, az 1844-es év dokumentálja leginkább. A Temesközből Püspökladányig, Szegedtől Ceglédig a mai viszonyok között is fárasztó lenne az utazás...

És akkor - zötyögős parasztszekéren, esetleg postakocsin... majd rajzolni, mérni; nem lehetett egyszerű! Képzeljük csak bele magunkat!

S hogy mily hatása volt Giba Antal munkásságának az utókorra, jellemző, hogy Szeged város híres főjegyzője Makón töltött tanfelügyelői tollnok korában Giba térképeit összegezve oktatási célra megszerkeszti Csanád vármegye térképét.

Erre pedig a következőket írja saját kezűleg: „Giba felmérése s más hiteles adatokból szerkeszti Csanád megye népiskolái számára Reizner János 1870."

Úgy érzem, Giba Antal szelleme a mai napig közöttünk van, már ami a szakmát, a földmérést és a vízmérnökséget illeti.