Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Varga János

VARGA JÁNOS

(*Ekel, 1798. ...-t Buda, 1850 után)

Ekel kis község volt a régi Komárom vármegyében Rév- Komárom és Nagymegyer között, lakosainak száma mintegy 800 fő, felerészt református, harmadrészt katolikus, s tizedrészt mózeshitű lakossal. Ma Okolicná na Ostrove a helység neve.

A falu kiváltságos hely lehetett, hiszen 91 család bírt nemesi oklevéllel. Nem valószínű, hogy Varga János ezen 91 család valamelyikéhez tartozott volna, egy biztos, hogy mérnöki oklevelét 1823. április 15-én bocsátotta ki az Institutum Geometricum.

Minden bizonnyal a rendkívül jó képességű ifjút a Vízi és Építészeti Főigazgatóság alkalmazta, miután elhagyta az egyetemet, hiszen első nyoma ténykedésének 1829, amikor is az Építészeti Igazgatóság szemleútra küldi a Körös- Berettyó-Tisza-Hortobágy folyók, s az Arkus, Kadarcs vízvidékére, amiről aztán pontos jelentésben ad számot.

Ez évben még Nagyváradról, mint adjunktus-geo- metra jelentkezik, 1831-től pedig a Körösök vízmérődirigense lett, mégpedig a nagy hírű Zelenkától átvéve az igen jelentős nagyváradi irodát.

Érdekes és példaértékű epizód életéből az az eset, amikor is a váradolaszi 1836. június 19-i tűzvész idején felesége inkább a Körösök mappációjának térképeit és pótolhatatlan műszereit mentette, mint a család mindennapos ingóságait... az egyedül levő asszony jól döntött, Varga János büszke lehetett nejére, ő pedig „tudhatott" valamit az ura munkájáról, ha már így cselekedett...!

Az 1831-ben elkezdett munka nehezen indult be, a kolerajárvány eleve mindenféle karanténnal járt, gátolta a teljes értékű munkát.

Mégis a Varga János által ott töltött öt esztendő volt az az időszak, amikor is valóságosan is megkezdődött a Körösök vidékének szabályozása. A királyi biztos Zichy Ferenc nem sok sikert tudott felmutatni, különben is nem nagyon tudott eligazodni a különböző karakterű érdekek műszaki indokai között... a malom tulajdonosok Beszédes mérnök urat emelték pajzsul, oldalcsatornát követelve, a többi ártéri birtokos pedig a minél sürgősebb vízelvezetést szorgalmazta.

A Hármas-Körös és a Berettyó szabályozási térképe