Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Magyar István

Institutum Geometricumban szerezte meg oklevelét. (Mentségére szolgál, hogy csak hosz- szas rábeszélésre vállalta el a feladatot, nem akart nagy hírű elődje örökébe lépni.)

Magyar megyei mérnökségének idejéből számos község és birtoktérkép, öt út- és két teljes értékű egyesített megyei (Moson és Győr vármegyék) térkép maradt fenn.

Községi térképei a következők: Kajár, Radvány, Ba- lony, Koroncó, Győrasszony- fa, Kispéc, Ásványráró, Rába- szentmiklós.

Első úttérképe 1782-ből való, s a bécsi postaút Ötte- vény és Mosonszentmiklós közötti szakaszát ábrázolja. Ugyanezt a két megye határán áthaladó szakaszt 1787-ben is felméri és lerajzolja.

Úttérképei a kérdéses út környékét is bemutatják, de lényegében az út műtárgyaira irányulnak, s az úttal kapcsolatos adatokat rögzítik. Az említett egyesített megyei térkép érdekessége, hogy nem az eredeti felmérés alapján készültek, hanem azok ösz- szevont lapjainak lekicsinyített másolatai, így a térkép szerzőjének térképészeti és geográfiai ismeretanyagát tükrözik.

Magyar megyei beosztásából való eltávolítása után kisebb megbízatásoknak tesz eleget, majd 1787 őszén a győri püspökségtől kap nagyobb feladatokat, mégpedig annak börcsi, pusztatákói és győrszigeti birtokait térképezi.

Az 1787-es esztendőben még arra is marad ideje, hogy Magyaróvár város térképét elkészítse, sőt megrajzolja Veszprém vármegye átnézeti térképét is.

1788 első hónapjaiban Győr megyében Tárnokrétin és Koroncon működik, a későbbiekben aztán Vas vármegyében találjuk, ahol két esztendőn át több ottani községet mér fel (Meszlen, Vaskomját, Porpác, Rábatöttös, Körmend, Szécsény, Bőd, Gasztony, Nick és Punitiz - ez utóbbi 1920-tól Ausztria része).

II. József halálával az egész jozefinista rendszer összeomlott, helyreállt lassan a megye- rendszer, s az iratokat, térképeket eltüntették.

Olyan sikeresen, hogy amikor az 1920-as évek végén Fördős László kutatni szerette volna a II. József által elrendelt kataszteri felmérés történetét, kiderült, hogy csupán Kecskeméten maradt oly mennyiségű adat, ami feldolgozásra alkalmas lehetett.

A megyei levéltárakat megkérdezve csak Zala vármegye jelezte, hogy bizonyos hiányos anyaggal rendelkezik. A trianoni Magyarország területén tehát a nemesség által gyűlölt felmérési anyag úgy tűnik, hogy - e két hely kivételével megsemmisült.

Magyar 1790-ben visszatér Győr megyébe, s az új vezetés biztatja, hogy visszaveszik a vármegye szolgálatába. Mivel a megyei földmérői státus betöltött, Magyarnak egy kisebb állással kell beérnie. Ezt is csak 1794-ben foglalhatta el, amikor is a viarum comissarius-i (útbiztos) hely megüresedett.

Kajár és Kispéc (ma Kajárpéc) belterülete és határa