Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Balla Antal
M E T H O D U S,:A_ •/ SCI E N TI FIG A "V - fi' ABSQUE TYPO A ÜT EXEMPLARI INVENlENDl DETERMlNANDiQl’E LONGITU DINEM ORGY& VÍENNENSÍS HEX APED/E PARISIENSIS *ROOTI *T POND us UN1US LIBRjE V1ENN: BT P ARISIERSIS: AC EX ILLII ALIA SQUOQUE LONGITUDINIS ET GRAVITATIS MENSUR AS EUROP/EAS COMMUNICATA í ■ * ■ ALIA *. C. A. H. J IC 0. <^"1: P £bTINI, I r It A* « M ti A K1X. i! TI«* IIRO «RIX* VI DU M. megtanulja, hanem csupán az, hogy „a hangnak és hallásbeli érzékenységének természeti okait láthassa." ír a muzsika hasznáról, csodálatos erejéről, fejtegeti az eklézsiában való éneklés fontosságát, s megmagyarázza a Psalmus, a Hymnus és az Antiphona lényegét. A négy részben megírt tanulmány egy művelt ember vallomása korának zenei világáról. A következő esztendőben a lakatlan kiskunsági vidék betelepítését elősegítő térképezésen dolgozik a kisteleki pusztán, majd 1776-tól Szegeden készített több felvételt a városról, s Tápé községről. Még két térkép az, ami Szegeddel foglalkozik; - az egyik az Országos Levéltárban, a másik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban lelhető fel. Buday Mihály másolta 1814-ben azt a Balla-térképet, aminek eredetije már nem lelhető fel, de másolata Szegednek igen becses, hiszen a hű másolat oly 1776-os állapotot tűk- Az európai hossz- és súlymértékek röz, ami a várost teljes részletességében tünteti föl. összehasonlításáról írott művének A felsővárosi részen 1—1131-ig sorolja fel az ott lakókat, a címlapja, Pest, h 78 ház alaprajzával számozott telekkel, s ezen felsorolás az 1522-es kalocsai érseki tized- lajstrom után az első összefüggő névsor Szeged lakosainak állományáról. (A Márki, Bába, Kenderesi, Lipai, Bitó, Bakatsi, Pálfi nevek hordozói ma is köztünk élnek.) 1777. szeptember 15-én a Pest megyei közgyűlés Ballát szegődményes mérnöknek választja, s valóban a kamarai mérnöki aláírás ezután megszűnik. Ezután, mint Pest vármegye főmérnöke a következő munkákon dolgozott:- 1777-78. Vízrajzi felvételeket készít a Tisza és a Berettyó közötti térségről a Mirhó, Hortobágy és a Gyolcs nevű vízfolyások egész mocsárvilágáról, majd a- Bia környéki kis tavak felmérése (1779) és a- budai Duna-part Promontorig való felmérése következik.- 1784-ben Pest, Pilis és Solt vármegyék egyesített térképét rendeli meg nála a közgyűlés; tizenkét esztendőn át foglalkozik az üggyel, s kiváló mappát készít, felhasználva a Dunáról már korábban készített térképeit is, amik oly nagy pontosságúak, hogy csak csodálattal szemlélhetjük teljesítményét. Bállá munkaerejének, s kedvének delelőjén lehetett, hiszen ez időben „köztes "-ként írja meg egy Budát és Pestet összekötő, kőből épült, állandó hídról szóló műszaki értekezését, amelyben elméletileg igazolja egy kőhíd megépítésének lehetőségét; - statikai számításokat mellékel írásához - bizonyságul, de magát a hidat meg nem tervezi,... mintegy 50 évvel előzi meg így Széchenyi Lánchíd ideáját... E munkájában párolgási megfigyeléseket is rögzít, sőt a mértékegységek elméletéről is értekezik, sorra véve a kor különböző hosszmértékeit, összesen 31-et, az ó-görögtől az ó-zsidón át az új-rómaiig... Munkáját a Corvinák sorsáról írt sorai zárják. 1785-ben Pest város külső határterületeit méri fel, s kiváló gazdasági ihletettségű térképet készít. Ez évben a Hajózási Igazgatóságnak is készít térképet, így írja alá: „Per Antonium Balia I. Cottus Pesthiensis Jur. Ordin. Geometram: et Districtualem Dirigentem Hydraul. Regium." (Magyar fordításban: „Bállá Antal Pest vármegye hites geometrája és vízépítési kerületi irányító mérnök".) ÉS MED^7Í°<
