Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
A Benedek dinasztia
majd ő vetette fel a tiszalöki vízi erőmű ideáját. Később pedig a hegyvidéki (Kárpátalja) visóvölgyi víztározás elképzelésével felettesei előtt nagy elismerést aratott. Az általános gazdasági válság idején nem gondolkodhatott továbbra is országos méretekben, mint magánmérnök, vízitársulatok műtárgyainak tervezését vállalta saját lakásán a Veres Pálné u. 10. sz. alatt. Különösen szép alkotásai: a Tisza-Szamos közi (sonkádi szorító és osztómű; szatmárcseke-tiszakórodi Túr-bukógát; olcsvaapáti zsilip); a közép-tiszai (felsőzsolcai Stone-gát); a sebes-körösi (Bökényi-duzzasztómű). A mai Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a Dongér-főcsatorna 1+045 szelvényében 1931-ben Bendedek József tervei szerint megépített torkolati zsilip - többször felújítva - a mai napig funkcionál; 2001-től emléktábla hirdeti a műtárgy születését. Benedek József tervei szerint épült az algyői szivattyútelep torkolati műtárgya is, amit már szintén többször felújítottak, korszerűsítettek, dicsérve eredeti alkotóját. De Benedek József műve Szegeden a Tápai-kapunál lévő műtárgy is, erről sem feledkezhetünk meg. Igaz, a völgyzáró gátak megépítésének ideája tovatűnt, de a sors kegyes volt Benedek Józsefhez, vigaszként mini völgyzáró gátat tervezhetett az elmaradt árvái helyett - a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. részére. Ennek kivitelezését személyesen irányította. A Duna alsó szakaszának 1926. évi árvize kapcsán Benedek József 1927-ben a helyszínre utazott, és az árvízzel kapcsolatos jugoszláv jelentéseket ott próbálta ellenőrizni. Munkájában Porgányi Lajos, a Margitta- szigeti ármentesítő társulat ig.-főmérnöke és Böröcz Mihály, a bajai folyammérnöki hivatal főnöke, valamint a helyi társulat szakemberei voltak a segítségére. A Duna e szakaszának tanulmányozása során felismerte és az amerikai Sherman- tól függetlenül alkalmazta az egységnyi árhullámkép módszerét, bár annak általánosítására nem gondolt... Mindenesetre ez a módszer a jugoszláv vízügyi szervek érdeklődését is felkeltette, ezzel a jugo- szláv-magyar vízügyi kapcsolatok javulását segítette elő. Magánmérnökként ott találjuk a Budapesti Mérnöki Kamara 40 fős választmányának tagjai között (1927), olyan személyekkel egyetemben, mint Mihailich Győző, Rohringer Sándor, Sajó Elemér és Zsigmondy Dezső. Az árhullám alakja az alsó, B keresztmetszetben DUNA 1926. ÉVI Árvize a drAvatorok tAjékAn DR. BENEDEK JÖZSEF R. MAGY. EGYETEMI NYOMDA BUDAPEST, MUZEUM.KORÜT 6 A Duna gombosi köztes tömeggörbéje
