Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
A Benedek dinasztia
Mint korábban említettem, 1928-tól a csepeli szabadkikötő építésénél tervezési osztályvezető - egészen 1934-ig, amikor is kinevezik a Föld- mívelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztályának élére, s ezzel az országos vízügyek legfőbb irányítója lett. Ebben az új, „csak" adminisztratív munkakörben nem találja fel igazán magát, bár próbál kiválóan megfelelni. Az ő világa a tervezés, az elmélet gyakorlati átültetése, s nem az, amibe belekényszerült... Az a gondolat is gyötri, hogy e beosztásban neves elődei - e nemes tisztük tényleges letöltése közben hunytak el..., s talán ő sem éri meg a szolgálat végét. Kedélyállapota egyre romlott, ezért 1937-ben nyugdíjazását kérte, s ezután már műszaki dolgokkal alig foglalkozott, az elmúlástól való félelem beárnyékolta mindennapjait. Azért még egyszer megcsillogtatja rendkívüli tudását, kijelöli az Alföld öntözéséhez szükséges tározók legelső irányvonalát, s amikor Kárpátalja visszatér, az ő kész irányelvei alapján indulhatnak meg az előmunkálatok a Tarac völgyében. Eszak-Erdély visszatérésével pedig a Visó felső folyását is bekapcsolhatja elképzeléseinek megvalósításába. Ám itt már jobbára nagy tehetségű fia, Pál tevékenykedik - mint az Öntözésügyi Hivatal tervező mérnöke - Lampl Hugó szárnyai alatt. Külön megemlítendő Benedek József egyszerű - szinte népies -, világos, ízes nyelvezete, amit csak Bogdánfy Ödön kiváló magyarsággal megírt munkáival lehet rokonítani. A legbonyolultabb feladatok megoldásának volt nagyszerű mestere, amikor már megoldást senki sem talált - ő igen! Az 1945 utáni vízügyi tervezői gárda szinte mind az ő keze alól került ki, s ezen személyek még sokáig áldották szellemes humorát, esetenként szinte szállóigévé nemesedett gondolatait. A sors nem adta meg neki, hogy legnagyobb elgondolásait megvalósíthassa. A Kulpa csatornázása Trianon után a jugoszláv állam kezébe került. Az Árva víztározója végül csak az 1970-es években született meg. A tiszaluci vízerőtelepet áttervezték, más koncepció szerint történt meg a kivitelezése. Kárpátalján pedig csak a talajmechanikai vizsgálatokig jutottak... e munkában különben fia vitte már az egyik főszerepet, kezében MEGJEGYZÉSEK 1 BELVlZLEYEZETJ ZSILIPEK KÉRDÉSÉHEZ. I KÉPPEL) é A bökényi duzzasztómű és kamarazsilip helyszínrajza A.T.V. v.i.
