Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám
ÖSSZEDŐLT MÚLT, ÉPÜLŐ JÖVŐ Május végén egyes napilapokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy akadozik a tiszai árvíz okozta károk helyreállítása, a vártnál lassabban halad a rombadó'lt lakóépületek újjáépítése. A Víztükör szerkesztősége - felkeresvén a Felső-Tisza területén több károsult települést - a helyszínen tájékozódott arról, hogy látják a területi vezetők, az érintett polgármesterek, az újjáépítést irányító szakemberek és a károsultak: tartható-e a feladatok teljesítésére meghatározott határidő. Mikor az olvasó e sorokon keresztül értesül az árvíz utáni újjáépítés fejleményeiről, a tényleges helyzet már jóval túlhaladta a május 31-én készített interjúcsokorban leírtakat. Dr. Kovács János Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közigazgatási Hivatal vezetője Elsőként Dr. Kovács Jánost, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Közigazgatási Hivatalának vezetőjét kérdeztük. A helyreállítási munkákkal kapcsolatban sokan lemaradást emlegetnek. Ahhoz képest, hogy április 12-én született meg a Kormány 1033/2001. számú határozata, már több mint 300 újjáépítési szerződést kötöttünk meg, melyből 172 építési engedély az újjáépítésért felelős konzorcium kezében van. Ez azt jelenti, ennyi lakás már potenciálisan építhető, és e mellett május végére a helyreállítási szerződések száma is meghaladja a 2000-et, amelyet az újjáépítési biztosok kötnek a károsultakkal a konzorcium szakvéleménye alapján. A konzorcium: e célból létrehozott Bereg Újjáépítési Közkereseti Társaság, mely három megyei, egy megyén kívüli és két budapesti építőipari cégből tevődik össze. Feladatuk a helyreállítási feladatokhoz szükséges kárfelmérések elvégzése. A konzorcium tagjai döntenek a károsult ingatlanok helyreállításának a mellőzéséről, elhagyásáról is, amennyiben az érintett lakóházak helyreállítási költségei meghaladnák az újjáépítés költségeit. Az újjáépítés a résztvevők számára úttörő jellegű a feladat. Minden mozzanatot meg kellett "konstruálni". Kidolgoztuk a szerződés-típusokat, a kormányhatározat értelmében "leképeztük" az élethelyzeteket a beregi valóság alapján. Készítettünk olyan szerződéstípust amely az újjáépítésre vonatkozik, és van olyan szerződés, amely alapján a károsult telkén, vagy az ár-és belvíz veszély miatt más helyen építhető fel az adott lakóház. A károsult döntésének függvényében van lehetőség lakásvásárlásra, de a határozat intézkedik arról is, hogy ilyen igény esetén csak a kárértéket térítsük meg. Mi a tapasztalat: újjáépítés, helyreállítás, vagy a kár megtérítése a károsultak igényel Eddig közel 500 nyilatkozat jutott el hozzánk a károsultak részéről, s ebből 320 tulajdonos kérelmezte az újjáépítést. Ez a szám az újjáépítés melletti döntést fémjelzi. A károsultak összesen 17 féle építési terv közül választhatnak, melyben a lakóépületek hasznos alapterülete 40-120 m2 között változik. A közigazgatási hivatal nemcsak az újjáépítési és a vásárlási szerződések megkötésében veszi ki a részét, hanem követi az ügymenetet teljes folyamatában. A károsult kiválasztja a megvásárolni kívánt lakást, mi garanciát vállalunk érte és a vételárát kifizetjük az eladó részére a kikötött értékhatár függvényében. Milyen kötelezettségek terhelik azokat, akinek a lakását újjáépítik? A kormányhatározat értelmében ezeket a lakóépületeket 15 évig jelzálog terheli, azaz nem adhatóak el. A háznak a tényleges értékét a kárérték, valamint az újjáépítési költség különbözete képezi. Aki lakást vásárol annál úgyszintén a lakás korábbi értéke, valamint a vásárlási érték közötti különbség erejéig rákerül a jelzálog az ingatlanára. Akinek pedig kifizetik az árvíz okozta kárt, azzal szemben a kifizetést követően megszűnik az államot terhelő mindennemű tartozás. Mi a jellemző a károsultak részéről: a lakóhelyükön, vagy valamely közeli településen, esetleg az ország másik részén kívánnak új életet kezdeni? Jelenleg még nem lehet erre a kérdésre pontos választ adni, mert a beérkezett vásárlási nyilatkozatokból ez egyértelműen nem következik, de szerepel az elképzelések között az is, hogy lesznek olyanok, akik a környéken a környéken (például Vásárosnaményban) keresnek lakást. Van olyan károsult, akinek az a kérése, hogy az eredeti lakhelyén maradhasson, mert csak ott látja további boldogulását, jövőjét. A fő szabály az, hogy mindenképp a megye területén rendezzük a károsultak igényeit. Családegyesítés címén azonban a megyén kívüli megoldásokat is támogatjuk. A lakóházak újjáépítésével és a bontásával kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása körében operatív szervezési, koordinálási, ellenőrzési és felügyeleti feladatokat lát el a közigazgatási hivatal az építési engedélyek kiadásával összefüggően is. A károsultaknak az egész ügymenetben semmit nem kell tenniük. Egyetlen fontos dolguk az építési engedély iránti kérelmek aláírása. Az építkezéssel kapcsolatos eljárási költségek és az engedélyeztetéssel kapcsolatos utánajárás tehát nem terheli őket, mivel a közigazgatási hivatal minden illetékes szervezettel lefolytatja a szükséges egyeztetéseket. Ily módon az építési engedélyeket két nap leforgása alatt kiadják a kijelölt kiemelt első fokú építésügyi hatóságok. Ügy gondolom, hogy a jogszabályok betartása mellett ez mindenképp a normál ügymenettől eltérő, a károsultak érdekeit szolgáló gyors és hatékony ügyintézést példázza. Dr. Viticze Istvántól, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főépítészétől az újjáépítés részleteiről érdeklődtünk. Dr. Vincze István Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye főépítésze Április első felében kormányhatározat született az újjáépítésről. Hogyan tudták meghatározni és megszervezni az ebből adódó feladatokatf Jelentős árvízről volt szó, hiszen rendkívül nagy mennyiségű víz érkezett a vízgyűjtő területről. Az árvíz döntően a beregi térséget érintette, kisebb mértékben a Túr folyó kapcsán a felső-szatmári részeket. Mintegy 150 millió köbméter vízzel "ajándékozott meg bennünket a természet". 9
