Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 3. szám

Összesen 37 települést károsított valami­lyen módon az árvíz. A feladat egyik legne­hezebb része az volt, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett előkészíteni az újjáépítést. Az első megközelítések szerint várhatóan 1000-1200 lakást fog az újjáépítés érinteni, de megítélésem szerint 600-700 lakás újjá­építésére és mintegy 1200 felújításra kerül­het sor. Ezt erősíti a május végi felmérés is. Nemcsak az árvíz rombolta az épületeket, hanem a víz puszta jelenléte is olyan érte­lemben, hogy a megyének vannak aszályká­ros térségei, (például Tiszaszalka és környé­ke). Ezeken a területeken a talaj adottságai olyanok, hogy a nedvesség hatására az agyag megduzzad és megmozdítja az épületek alapját, amikor pedig eltűnik a víz (a száraz­ság hatására) az anyag összezsugorodik. Ez a jelenség olyan talajmozgásokat idéz elő, ami szintén tönkreteheti az épületek egyébként sem biztos alapozását. Ide vezethető vissza, hogy jelenleg is vannak olyan lakóházak, melyeknél még nem lehet megállapítani, hogy bontásra lesznek-e ítélve, vagy csak felújítják őket. A feladatok előkészítésénél figyelembe vet­tük a harminc évvel ezelőtti nagy tiszai árvi­zet követő építés tapasztalatait. Alapvető kritérium volt, (a beregi települések egy ré­sze még karakteres település) olyan építésze­ti megoldások kiválasztása, melyekben ke­verednek a kor építészeti követelményei a helyi népi építészeti elemekkel, egyben megfelelnek az árvízi biztonságnak is. A he­lyi szakmai kamara felhívása alapján nagyon sok pályázat érkezett. Ezeket az erre a célra létrehozott zsűri értékelt és összesen 17 ter­vet választott ki. Tételezzük fel, hogy valamely árvízi károsult, a katasztrófát megelőzően egy 80 m2 alapterü­letű családi házzal rendelkezett. Az újjáépítés során milyen nagyságú lakóépületre tarthat igényt? Természetesen az újjáépítés folyamán ha­sonló alapterületű épületre számíthat, sőt ha a helyzet úgy kívánja, akkor kis mérték­ben el lehet térni a korábbi mérettől. Az el­bírálás során mérlegeltük a szociális körül­ményeket lakóházban. Nem könnyű feladat az épületek kiválasztása. Ahhoz hasonló, mint amikor családi ház építéséről döntünk az összes dilemmával együtt. Azt követően, hogy megtörténik a megállapodás a káro­sultakkal, az építészek elvégezik a helyszínre adaptálást, az építési engedélyes tervek se­gítségével. Az tíjjáépítés szakmai garanciái ■ A tárcaközi bizottság és a közigazgatási hi­vatal által kinevezett 12 újjáépítési biztos, akik építési igazgatási szakemberek. Felada­tuk az újjáépítés koordinációja. ■ Adaptáló építész csoportok, akik működé­sük során a tervek helyszínre alkalmazásáért felelősek. ■ A közigazgatási hivatal által létrehozott ki­emelt építésügyi hatóság, mely az építési en­gedélyeket adja ki és Vásárosnaményban szé­kel. ■ A károsult településeken működő 10 tele­pülésifőépítész, akik a műszaki és a telepü­lésképi feladatokért felelősek. Milyen ütemben halad az egyes településeken az újjáépítési Vannak-e késleltető tényezők? Úgy tudjuk, hogy újjáépítési terv is készült. Az újjáépítés az első kapavágással Tákoson kezdődött és a fővállalkozó, (az építési kon­zorcium) felelős a kivitelezés megvalósításá­ért. Az eredeti határidő szeptember 30-a. Ekkorra minden lakóháznak beköltözhető­­nek kell lenni. A tárcaközi bizottság felkérésére újjáépítési tervet készítettem. Ez valójában több fel­adatot tartalmaz, mint a rombadőlt házak újjáépítése. A terv készítése során abból in­dultam ki, hogy a keletkezett károkat hely­re kell állítani, miközben meg kell vizsgálni azt is, hogy az adott területeken melyek az árvízi biztonság feltételei. Ezért az újjáépíté­si terv nemcsak a kormányhatározatban szereplő tételeket és összegeket tartalmazza (22-23 milliárd forint). Nem vagyok biztos egyébként abban sem, hogy a lakóházak építése a tervezett összegbe fog kerülni. A jelenlegi helyzetben még nehéz megállapíta­ni, hogy valójában mekkorák lesznek az épí­tés tényleges költségei. A kivitelezést végző konzorciumnak vannak előzetes becslései arról, hogy egy-egy lakóház építése 120 ezer forint fölött várható négyzetméterenként, de talán ezek sem végleges számok. Ugyan­akkor tény, hogy fővállalkozói szerződés rögzíti a lehetséges összegeket, így azoktól nem lehet nagyobb mértékben eltérni. Az újjáépítési tervben többről van szó mint a lakóházak ismételt felépítése, mert a kelet­kezett károk felszínre hozhatnak további te­rületfejlesztési szükségleteket is. Többek kö­zött ilyen szükséglet a fővédmű rendszer megerősítése, ami a településeket valóban megvédi az árvíztől. Ennek rekonstrukciója például az eredeti tíz éves ütemtervhez vi­szonyítva számunkra kedvező módon fel­gyorsult. Az újjáépítés mellett talán a leg­fontosabb, hogy megelőzhessük, az ehhez hasonló árvizek újbóli bekövetkezését. A terv az összes kapcsolódó fejlesztést tartal­mazza, ami az adott térség tökéletes bizton­ságához szükséges. Jó lenne, ha szeptember 30-án már a sikeres újjáépítésről beszélhet­nénk, valamint arról, hogy az érintett térsé­gek az emocionális feszültségeken túl sem­miben nem szenvednek kárt, sőt bizonyos Zlota József újjáépítési biztos fokig előbbre jutnak településeik jövőbeni fejlődésében. Tákos községben Zlota József építési biztos néhány fontos adattal szolgál: "Tákoson összesen 166 lakóház található. Mindegyik sérült és a szakhatósági döntések alapján 60-at le is már bontottunk. Jelenleg 61 lakás újbóli felülvizsgálata van folyamat­ban, melyeket az előzetes statikusi vélemé­nyek alapján szintén le kell bontani. Nem­csak Tákoson, de más településeken is tapasztalhatók újabb igények, az idő múlá­sával romlik a házak állaga. Jelenleg 35 olyan szerződést jött létre, ami alapján hoz­zá lehetett kezdeni az építkezéshez, vagy jó­vá lehetett hagyni a lakásvásárlást. Milyen stádiumban vannak jelenleg az épít­kezések.? Kezdve az alapárok ásástól a tetőszerkezet építésétől minden fázis megtalálható. Már olyan ház is van, ahol a tetőzet is elkészült, míg a többieknél a technológiai sorrendet betartva szépen sorjában mennek a dolgok. A helyreállítással kapcsolatban: ahány ház annyi probléma. Sok a hibalehetőség, me­lyeket van aki így, van aki úgylátja. A lako­sok legszívesebben új házat szeretnének, mert látják, hogy a faluban milyen ütemben kezdődött el az építkezés. Érzékelik hogy Tákoson befejeződnek a munkák az előírt határidőre. Ez motiválja őket." Az újjáépítési biztosok nem irányító tevé­kenységet folytatnak, hanem segítik a mun­kálatokat. Küldetésük az újjáépítés végéig tart. Az építkezések megkezdése előtt alap­vető feladatuk volt, hogy alaposabban meg­értessék a károsultakkal a kialakult hely­zetet. Igyekeztek feloldani a feszültségeket, míg az építési engedélyek kiadásra nem kerültek. Mindent ok szerveznek az érintett károsult jogos igényei alapján: telekkönyvi szemle, építési engedély, a lakás kiválasztása vásárlásra stb. Mindenkivel személyesen kötik meg azokat a megállapodásokat, ame­lyek azért szükségesek, hogy az adaptáló ter­vezők az adott helyszínre adaptálhassák az építési terveket, s ezt követően már indul­hat az építkezés. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom