Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám

13. Az MHT Országos Vándorgyűlése a támogatások hatékonyságának növelése ér­dekében fontosnak tartja a jelenlegi mező­­gazdasági támogatási rendszer felülvizs­gálatát és egy térségi vízgazdálkodási tanulmánytervekre, illetve kritériumokra alapozott hosszú távú mezőgazdasági vízgazdálkodási támogatási rendszer kidol­gozását. 14. Az MHT Országos Vándorgyűlése az öntözéses gazdálkodás szakszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében java­solja, hogy alakítsanak ki és vezessenek be a gazdálkodók tudásellenőrzésén alapuló fejlett szaktanácsadási rendszert. A területi vízgazdálkodás és a vízgazdálkodási társulatok 15. Az MHT Országos Vándorgyűlése javasolja az illetékes kormányzati szervek­nek a vízitársulatok működésének szerve­zeti, feladat-finanszírozási és jogi hátterének rendezését. Szükségesnek tartja a térségi fej­lesztés és működtetés társadalmi közmege­gyezésen alapuló rendszerének kidolgozását, bevezetését és az érdekeltségi viszonyok új­ragondolását. 16. Az MHT Országos Vándorgyűlése ja­vasolja az illetékes kormányzati szerveknek a tulajdonviszonyok, a területhasználat és tájhasználat, továbbá a birtokpolitika ki­számítható rendezését, a biztonságos mező­­gazdasági termelés infrastukturális feltéte­leinek megteremtését, miután ezek a területi vízgazdálkodás eredményes ellátásá­nak alapfeltételeit jelentik. 17. A szakember képzés és oktatás minő­ségénekjavítása, az utánpótlás nevelés meg­gyorsítása, folyamatossá tétele a területi víz­­gazdálkodás színvonalasabb ellátásához elengedhetetlen. Az MHT Országos Ván­dorgyűlése javasolja, hogy a jövőben az ille­tékes szervek és a vezetők szenteljenek en­nek megfelelő figyelmet. Hévízgazdálkodás-balneológia 18. A hévízkutak vizsgálatára üzemeltetési és vízkészletgazdálkodási szempontból egy­aránt szükség van. Az MHT Országos Ván­dorgyűlése ezért javasolja, hogy mielőbb kerüljön sor a jelenleg is hatályos 2/1971. OVH sz. rendelet korszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megoldandó a vizsgálatok költségviselésének problémája is. Ugyan­csak szükség van a 121/1996. sz. kormány­­rendelet és a 37/1996. NM rendelet korsz­erűsítésére. A Vándorgyűlés javasolja, hogy a rendeletek módosítási folyamatába az illetékesek az MHT szakbizottságait véle­ményezőként vonják be. 19. Az MHT Országos Vándorgyűlése úgy látja, hogy a hévizek kinyerhető hőtar­talmának hasznosítását - vizek hűtése, el­folyó medencevizek - szorgalmazni és tá­mogatni kell, mert így érhető el legjobban a hévizek komplex hasznosítása. A kivitele­zéshez, a korszerű megoldások alkalmazásá­hoz a fürdők kapjanak pályázati úton el­nyerhető állami támogatást. Informatikai eljárások alkalmazása a vízgazdálkodásban 20. Az informatikai eljárások alkalmazása a magyar vízgazdálkodás szakmai színvonal­­emelésének egyik fontos eszköze. Erre tek­intettel az MHT Országos Vándorgyűlése felhívja az illetékesek figyelmét a követke­zőkre: a) Az ágazat háromszintű (belső feladatok­ban résztvevők, általános) intranet-, inter­netes információ szolgáltató rendszerének létrehozása javasolható, úgy, hogy a folya­matos működtetés feltételrendszere is meg­legyen. Bevezetőén szükséges az adatbázisok áttekintése és összefésülése. b) Az egységes vízgazdálkodási informá­ciós rendszer megvalósítása érdekében fej­lesztési szabályzat, követelményrendszer ki­dolgozása szükséges, mely lehetővé teszi az ágazat szempontjából jelentős helyi erőfor­rások célszerű felhasználását. c) Az ágazat informatikai fejlesztéseinek összehangolása — fejlesztési forrásoktól függetlenül — szükséges. Meg kell szüntetni a párhuzamosságokat és jobban kell hasz­nosítani a személyi erőforrásokat. d) Át kell tekinteni az EU információs rendszereit és meg kell találni a kapcsoló­dás, illetve az információ használat legked­vezőbb lehetőségeit. A vízjog és a vízügyi közigazgatás aktuális kérdései 21. Az MHT Országos Vándorgyűlése javasolja az illetékes kormányzati szervek­nek, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a vízgazdálkodási fejlesztések társadalmi-gaz­dasági hatásaira; a vizek tulajdon(os)i, a tulajdonnal összefüggő érdekeltségi kérdé­seire. A piaci viszonyokra vonatkozó hatá­sokat és a jogi szabályozást összhangba kell hozni. 22. Az MHT Országos Vándorgyűlése ja­vasolja a természet védelméről szóló 1996- évi Lili. törvény módosításának kezdemé­nyezését a jogalkalmazási anomáliák feloldására. Dr. Szlávik Lajos ZSILIP-MÚZEUM A 200 éves Ferenc-csatorna, a 125 éves Baja-Bezdáni tápcsator­na felső szabályozó műtárgya az 1875-től üzemelő Deák Ferenc Zsilip, mely Európa egyik legrégebbi, tégla falazatú, muzeális értékű vízügyi létesítménye. A Millenniumi emlékév kiemelkedő eseményeként itt a Sugovica Duna-ág, a tápcsatorna és a Szeremlei Holt-Duna „találkozásánál”, az állandóan mozgó víz, a megújult épületek, a közel 100 éves platánfák impozáns környezetében nyitották meg 2001. július 13-án a Zsilip-Múzeumot és ugyanekkor felavatták a zsiliphez kapcsolódó egykori szivattyútelep (amely ma a múzeum belső tere) mellett Türr Istvánnak, a teljes csatornarendszer újjáélesztőjének posztamensen álló márvány mellszobrát is (Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas, érdemes művész al­kotása). "Nemzeti történelmünk és nemzetközi kapcsolataink fontos részét képező vízgazdálkodás múltja, értékei itt a magyar Duna balpart déli szakaszán is fokozott figyelmet érdemelnek” — mon­dotta avató beszédében Dr. Károlyi Csaba főosztályvezető, aki a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium és az ágazat vezetése nevében köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt. * A Zsilip-Múzeum átadása alkalmából két kiadvány jelent meg: a Türr István Múzeumban őrzött, a korabeli építkezések folya­matát dokumentáló eredeti fotó-emlékalbum hasonmás kiadása és Dr. Faludi Gábor: „A Ferenc-Csatorna és Türr István’című kötete. Dr. Faludi Gábor 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom