Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám
Dr. CSÁNYI ISTVÁN (1946-2001) Csdnyi István Baján, a Türr István Közgazdaságtudományi Technikumban kitűnő eredménnyel végzett, majd a Közgazdasági Egyetemen 1968-ban tett jeles eredménnyel államvizsgát. A tehetséges, jó képességű fiatal közgazda - egyre magasabb beosztásban - Baja város tanácsánál kapott munkát. Ezt követően közel 25 éven át az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, ebből 20 évig gazdasági igazgatóhelyettese volt. A munkában, hivatásban, felkészültségben igényes, önmagától mindig sokat követelő Csányi István szak-közgazdász diplomát, doktori címet és felsőfokú műszaki végzettséget is szerzett Személyiségének elismertsége maga hordozta-építette pilléreken állt: felkészültség, olvasottság, tájékozottság, rendkívül széles látókör és tudás, nyíltság, kiváló együttműködési készség, megoldást kereső rugalmasság, megértő magatartás. A munkatársak, ismerősök tudták, hogy a szerény, derűs, vállalkozó szellemű, nagy munkabírású Csányi István mindenkor segítőkész, emberséges, egyenes, nyílt, őszinte. A mindig megoldást kereső és az esetek többségében találó közgazdász jó műszaki érzékével és felkészültségével kiváló partnere volt a mérnökgárdának a legnehezebb kérdések megoldásában is. Folyamatosan részt vett az ágazat egészét érintő koncepcionális feladatok kidolgozásában. Személyes közreműködésével, ismeretségével jelentős szerepet töltött be évtizedeken keresztül a magyar-jugoszláv, magyar-német vízgazdálkodási együttműködésben is. Páratlan, konstruktív problémamegoldó képessége és kompromisszum készsége a döntések előkészítésében és a köznapi apró munkában is állandóan jelen volt. Neve és népszerűsége - mint Csányi Zsiga - már középiskolás korától összekapcsolódott a sporttal. A nemzetközileg ismert Bajai Bácska NB. I-es Kosárlabda Csapat játékosa, majd megalakulásától a világ, olimpiai bajnokokat és helyezetteket nevelő-adó Spartacus Vízügyi Sportklub önzeden, hozzáértő társadalmi elnöke. Munkája, magatartása, értékes emberi tulajdonságai, szíves, kedves igen közvetlen vonzó személyisége, optimista életfelfogása nemcsak munkatársai és a vízügyi ágazat, hanem széleskörű - rangtól, beosztástól, címtől független - ismeretséget/elismertséget szereztek nevének. Tudta és vállalta a súlyos műtét kockázatát. 55. születés napját, már a műtét után családja és kollégái aggódó figyelme mellett, a gyógyulás, a talpra állás reményében élte meg. Ám tudta azt is, bogy a földi élet egyszer s mindenkorra adott és véges, s hogy a halál csak képzelt ellenség, törvény és nem büntetés. Dr. Csányi István élete és halála figyelmeztet bennünket: tudjuk-e, s hisszük-e valójában, hogy az élet és az egészség egyetlen és legfibb kincsünk, mellyel jórészt magunk gazdálkodunk? Felismertük-e hogy a földi élet nehézségeit itt, a földi élet keretein belül lehet és kell megoldanunk? A bajaszentistváni temetőben együtt érző és tisztelő mintegy félezer ember és virágerdő kísérte utolsó útjára 2001. július 7-én délután. Dr. Faludi Gábor KÖNYVISMERTETÉS Faludi Gábor: A Ferenc-csatorna és Türr István A vékony könyvecskét a Ferenc-csatorna, a Sztapár-Újvidéki (Ferenc József) Öntöző-hajózó csatorna, a Baja-Bezdán táp-és hajózó csatorna egykori alkotóinak, építőinek emlékére igényesen állította össze szerzője, szerkesztője, tervezője. A csatornarendszer XVIII. századi megálmodói hosszú távra gondolkoztak. Gazdaggá, vonzóvá, széppé és híressé tették a bácskai tájat. Türr István (Baja, 1825. - Budapest, 1908) hazai polgárosodást szorgalmazó tevékenységének ugyan csak az egyik állomása volt a Ferenc-csatorna újjáélesztése és bővítése a XIX. században, de kezdeményezései sorában ez maradt az egyetlen megvalósult hazai létesítés. A könyvecske a csatorna legrégebbi történetének ismertetése után rámutat arra, hogy az 1867. évi kiegyezés nyomán hazatért világlátott, széles látókörű Türr István - érzékelve országunk gazdasági-kulturális elmaradottságát - Széchenyihez hasonló szervező munkába kezdett gazdasági életünk fellendítésére. Ennek eredményeként 1869. őszén kezdhették meg a Ferenc-csatorna rendszer rekonstrukciójának tervezését. A munkálatok jogi alapját az 1870. évi XXXIV. Törvénycikk teremtette meg. A munkálatok 1875. végére befejeződhettek. Türr István születésének 150. évfordulóján, 1976-ban a bajai emlékülésen még üdvözölhették az akkor 81 éves Türr-unokát, Sellier- Türr asszonyt. A tápcsatornának és Deák Ferenc zsilipnek a könyvecske szerzője kíséretében történt meglátogatása alkalmával az unoka nagyapjával közös hajózásának gyerekkori emlékét elevenítette fel. Baja város közönsége 1934-ben állított emlékművet Tűrr István tiszteletére a Duna és Sugovica találkozásánál. A könyvecske számos bajai műtárgy-és csatorna ábrázolat mellett Bezdán, Zombor, Szivác, Óverbász, Újverbász, Szenttamás és Óbecse mellékéről mutat be a csatorna építményeiről, műtárgyairól képes kordokumentumokat. Az előszó ígérete szerint a későbbiekben még további kiadványokat tervez az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az általa kezelt Duna-szakasz és a tágabb régió vizeinek múltjából és életéből. Dr. Vágás István Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósig kiadása, Baja, 2001. Igazgató: Dr. Halász Rudolf. írta: Faludi Gábor, szerkesztette: Kubatov János, tervezte: Klossy Irén 14,8x21 cm, 40 old., 4 színes borítókép, 22 fénykép (többségében egykori levelezőlapokról készült kordokumentum), 1 helyszínrajz, 16 irodalom-ajánlás, szerb, német, angol és olasz nyelvű összefoglaló. A díszes engedély okirat első oldala. (A Bajai Türr István Múzeum gyűjteményéből) 18
