Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
9. kép Árvízi menekülők 1876-ban a Körösök völgyében a főváros alatti Duna-szakaszon, amelynek szabályozását az 1881: L. te. éppen az 1876-os árvíz hatására rendelte el (8. kép). 1876. március-április Minden korábbi maximumot meghaladó árvíz vonult le a Tiszán is, amelyet a szakemberek - szinte előre látva a későbbi katasztrófát — utolsó figyelmeztetésnek tekintettek a veszélyeztetett szegedi Tiszaszakasz problémáinak megoldására. (Ennek hatására került sor — az alsó-tiszai érdekeltségek kezdeményezésére — a Tiszavölgyi Társulat 1878. évi újjászervezésére.) Az árvíz alkalmával 23 helyen szakadt át a töltés, amelynek következtében 1330 km2 került a víz alá (9. kép). 1876. március 16-24. Horváth Ignác műegyetemi professzor az árvíz idején tudományos 10. kép Horváth Ignác mérőhajója a pesti Duna-szakaszon 1876-ban céllal vízsebesség méréseket végzett a budapesti Duna-szakaszon. Méréseinél először használt Magyarországon elektromos fordulatszámláló műszert, s a munka során számos módszertani újítást is alkalmazott (10. kép). 1876. április 3. A közegészségügyről szóló XIV. törvény az arra alkalmas helyeken gyógyfürdők kialakítását, gyógyszertár létesítését és fürdőorvos alkalmazását írta elő, valamint rendelkezett a gyógyforrások védelméről és a betegek egészségének megóvásáról is. A törvény külön szakaszban mondta ki: „... a hatóság... mindannak eltávolítását, mi a légkört, a talajt és a vizet tisztátalanná teszi s mindannak létesítését, mi a közegészségügyet előmozdítja, kényszer útján is eszközölheti’’. 1876. április 15. Ezen a napon hunyt el Bécsben Sina Simon bankár, a magyar kultúra és műszaki alkotások, így például a vízszabályozások bőkezű támogatója. (Bécsben született, 1810. augusztus 15-én.) 1876. április 15. Ezen a napon született Tokajban Benedek József mérnök, szakíró, a vízügyi szolgálat első műszaki doktora. Mérnöki oklevelének megszerzése után előbb magán-, később társulati mérnökként dolgozott. Ezt követően lépett állami szolgálatba. Úttörő munkát végzett a rugalmas alapozások terén, ő vetette fel a tiszalöki erőmű és a visóvölgyi tározó tervét. 1934-1937 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának, azaz a vízügyi szolgálatnak a vezetője volt. (Budapesten hunyt el, 1941. augusztus 3-án.) (11. kép). 1901. A vízrajzi szolgálat tanulmányi mérésekhez kezdett egy-egy kiválasztott hegyvidéki (Gladna-patak völgye), dombvidéki (Szernye-mocsár vidéke) és síkvidéki (Ferenc-csatorna térsége) területen a lefolyási tényező vizsgálatára. Ezek tekinthetők az első hazai hidrológiai kísérleti területeknek. A méréssorozatokat 1911. júniusában hagyták abba. Ugyancsak a vízrajzi szolgálat megbízásából fogott hozzá Pasteiner Dezső a Tisza lebegtetett hordalékának méréséhez. A Tiszán hasonló célú munkát előtte még senki nem végzett. 1901. február 15. Ezen a napon született Budapesten Vázsonyi Ádám vízmérnök. Műegyetemi oklevelét megszerezve számos tiszai folyammérnöki hivatalnál dolgozott. 1941-ben a szatmárnémeti hivatal vezetője volt. Jelentős szerepet vitt a bajai Deák Ferenc-zsilip felújítási munkáiban, a békésszentandrási vízlépcső építésének vezetésében, a hortobágyi öntözési program megvalósításában. 1951-ben az Árvízvédelmi és Folyammérnöki Hivatal műszaki főnöke, majd a VITUKI-ban az első vízgazdálkodási keretterv előkészítésének felelőse. 1963-ban megbízást kapott a vízügyi múzeum megszervezésére és vezetésére. (Budapesten hunyt el, 1973. július 14-én.) 1901. február 26. Ezen a napon született Beregszászon Mados [Kotzmann] László, tall. kép Dr. Benedek József, a vízügyi szolgálat első műszaki doktora 12
