Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
1751. eleje Szatmár vármegye az országgyűlés elé vitte a vízimalmokkal kapcsolatos elmocsarasodások és a vízszabályozások ügyét, amely kérelemhez Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Ugocsa vármegyék is csatlakoztak (6. kép). 1776. március 9. Ezen a napon született Firenzében [Habsburg] József főherceg. 1796-1847 között Magyarország nádora. A hazai vízszabályozási munkák egyik legfőbb pártfogója, birtokait tekintve pedig több esetben érdekeltje volt. Támogatta a Duna- Tisza-csatorna megépítésére szerveződő vállalkozást, az aradi Malomcsatorna Társulat munkálatait és a háttérből sokat segített a Tiszaszabályozást nehezítő politikai és pénzügyi akadályok leküzdésében. (Budán hunyt el, 1847. január 13-án.) (7. kép) 1801. február 4. Ezen a napon hunyt el Győrben, 56 éves korában Magyar István mérnök. A nagyszombati egyetemen szerzett matematikusi képesítést. Előbb uradalmi, majd Győr vármegyei mérnökként dolgozott. Mintegy másfél száz vízrajzi tekintetben is igen gazdag adatokat tartalmazó kéziratos térképe maradt fenn. 1826. Bécsben megjelent Jacob Alt: „Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes” [azaz Folyómenti dunai látképek] című albuma, amely Donaueschingentől Belgrádon át egészen Szulináig a legszebb tájakat összesen 264 eredeti kőrajzon mutatta be. 1826. február 26. Ezen a napon született Bocsáron Bobik Ignác vízmérnök. Pesten befejezett mérnöki tanulmányait követően 1848—49-ben részt vett a szabadságharcban, majd a szabadságharc után gróf Zichy Györgynél Adonyban és Sárszentmihályon uradalmi mérnök. 1881-től a Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke. Nevéhez fűződik a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezés és árvédelmi munkák megszervezése, a közép-dunántúli vízrendezések megindítása. (Székesfehérváron hunyt el, 1921. október 2lén.) 1851. Ferdinand Mitis, Magyarország műszaki igazgatásának átszervezésére küldött császári biztos elrendelte, hogy a műszaki hivatalok hat fő szempont szerint készítsenek egységes leírásokat a nagyobb folyókról, ill. vizekről (Duna, Tisza, Vág, Maros, Sárvíz, Balaton). 1851. A Marcal-menti községek a Helytartótanácshoz folyamodtak a folyó szabályozásának ügyében. 1851. március 7. Ezen a napon született Budán Hoszpotzky Alajos mérnök, 1887-től a vízrajzi szolgálat helyettes vezetője, az al-dunai Vaskapu-szabályozás egyik irányítója, a Duna-Tisza csatorna és a csepeli vámmentes kikötő koncepciójának egyik kidolgozója, a Kereskedelemügyi Minisztérium folyam- és tengerhajózási osztályának vezetője. 1914- 1917. között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. (Budapesten hunyt el, 1917. április 11-én.) 1851. április 13. Ezen a napon született Ózdon Szontagh Tamás geológus, hidrogeológus, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori mb. igazgatója. (Budapesten hunyt el, 1936. január 30-án.) 1876. Türr István Gerster Bélával együtt részt vett a Panama-csatorna építésének előkészítésében. 1876. Dél-Budán, az Őrmezei-völgyben létesített keserűvíz kútra alapozva Hirschler Mór megalapította keserűvíz-palackozóját. A „Ferencz József” nevű gyógyvizet még ma is forgalmazza a jelenlegi tulajdonos. 1876. február 22. Az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az így felduzzadt árvíz több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kisduna menti, valamint a komáromi töltéseket, nem kímélve a vágdunai fahidat, valamint nagydunai hídfőket sem. Az áradás következtében közel 600 km2 terület került víz alá. 1876. február vége - március eleje A pusztító jeges dunai árvíz a Szentendrei-sziget épített részét nagymértékben elöntötte, de a fővárosi Duna-szakasz 1870-ben megkezdett szabályozásának köszönhetően a főváros területén nem okozott komolyabb károkat. Annál nagyobb volt viszont a pusztulás 8. kép Árvízi elöntés a Duna budai oldalán 1876 márciusában (Megjelent a Magyarország és a Nagyvilág 1876. március 19-i számában) 7. kép József főherceg, Magyarország nádora (Barabás Miklós rajza) 11
