Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám
A BIZALOM STRATÉGIÁJA GONDOLATOK AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL 2. RÉSZ A kommunikáció alapvető elvei • a kommunikáció védelmi tevékenység, • visszacsatoláson alapul, hiteles, gyors, • a védelmi tevékenység csak akkor lehet hatékony, ha mind a benne részt vevők, mind a közvélemény megfelelően tájékozott és motivált, • az önkormányzatokat pontosan és naprakészen kell tájékoztatni, lehetőleg ki kell kérni véleményüket az őket érintő döntések meghozatala előtt, • a saját védelmi feladatáról, munkájáról - védekezési működési területén belül, ami a "békebeli" kompetenciánál szűkebb és bővebb is lehet - mindenki jogosult nyilatkozat adására, amely összhangban kell legyen a védelemvezetés álláspontjával: a nyilatkozat tényéről és tartalmáról a Tájékoztatási Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatni kell, • az alapvető kiindulási elv: a vízügy szolgálat, amely sajátos eszközeivel a területen élők érdekeit védi és nem saját önös szempontjai szerint cselekszik, • a külső tájékoztatási tevékenység fő jellemzői: szakmai igényesség, nyíltság, aktualitás, egységesség, folyamatosság és rendszeresség, • a PR-munka súlyponti területei a teljes védelmi szervezettel, az önkormányzatokkal, valamint a tömegkommunikációs médiákkal kialakított kapcsolatok, • minden felmerülő kérdésre, problémára lehetőleg azonnal reagálni kell. Fő célcsoportok • Saját védelmi szervezet • Önkormányzatok • Védelmi Bizottság • Társszervek • Tömegkommunikációs médiák- helyi- regionális- országos • Lakosság A nyilvánossági munka eszközei Közvetlen: 1. információs telefon 2. írásos tájékoztatók 3. szóbeli információközlés Közvetett: 4. - médiák- sajtótájékoztatók- interjúk (saját kezdeményezés, rendelkezésre állás )- közlemények 5. indirekt információhordozók- egyenruhák, karszalag- feliratok ( árvízvédelem, stb.)- jelölt járműpark- névvel, beosztással feliratozott egységesített kitűzők Megalapozó, előzetes tevékenységek • aktuális címlisták összeállítása, • írásos anyagok, segédletek ( fényképek, rajzok, táblázatok, térképek) elkészítése, • érvrendszer összeállítása • tájékoztatási szolgálat számára a területetismeret megszerzése, • mobil telefon (folyamatosan) kapcsolat biztosítása, • nyilatkozat adási jogosultság szabályozása, és megismertetése. Információs telefon Az információs telefont a védekezés elrendelését követően azonnal üzembe kell helyezni, és a Műszaki Ügyelet mellé ( azonos beosztási rend szerint ) Tájékoztatási Szolgálatot kell kinevezni. Célszerű, ha a tájékoztatási szolgálat vezetője teljes körű nyilatkozatadási, szóvivői jogosultsággal rendelkezik. A munka hatékonysága érdekében minimum négy telefon üzemeltetése szükséges. • közvetlen MATÁV vonal (lehetőség szerint lakossági ingyenes ZÖLD telefon), aminek hívószámát a sajtón keresztül folyamatosan közölni kell. • belső telefon I. III. fokú vagy rendkívüli védekezési időszakban a telefonközpontot kézi üzemre kell állítani és az érdeklődőket a központ ide kapcsolja, • belső telefon II. szervezeten belüli tájékozódásra, • mobil telefon ( Média forró drót) állandó rendelkezésre állás a média számára (tájékoztatási szolgálat vezetője ) a rémhírek kontrollálására, cáfolására, gyorsinformációk adására, stb. Ezen a helyen hangsúlyozni szükséges, hogy ilyen telefon melletti ügyelet sok esetben és elsősorban nem is szakmai hozzáértést kíván, hanem türelmet és némi pszichológiai érzéket. Az információadás, a félreértésekből adódó rémhírterjesztés és a pánikhangulat megelőzése szempontjából megkülönböztetés nélkül, egyformán fontos mindenki, aki az Igazgatósághoz fordul tájékozódás céljából: legyen az valamilyen köz-, vagy magánszervezet felelőse, illetve magánszemély. A külső tájékoztatást szolgáló telefonrendszert minél jobban függetleníteni kell a belső védelmi célú információáramlást szolgáló telefonhálózattól. A védelmi szervezet mobil telefonjainak számát védekezés során szolgálati titokként kell kezelni, az nem adható meg nem a szervezethez tartozó személynek, illetve szervezetnek. A védelemvezetésnek - szakaszvédelem vezetőig bezáróan - független, lehetőleg titkos telefonhálózattal is rendelkezni kell. írásos tájékoztatók • I-II. fokban heti háromszor (hétfő, szerda, péntek), illetve jelentősebb eseményekkor • III. fokban naponta minimum egyszer, szükség szerint többször is • rendkívüli készültség esetén naponta többször elkészítése: 9,00 óráig terjedelme: lehetőség szerint egy oldal, maximum kettő oldal felépítése: (lényeget kiemelő belső alcímezés lehetséges, de nem kötelező ) • hidrometeorológiai helyzetjelentés a következő nap(ok) kilátásaival • előrejelzések • elmúlt 24 (48) óra eseményei közérthetően megfogalmazva (műszakilag pongyolán) • következő nap(ok) várható fontosabb intézkedései • főbb számszerű adatok, lehetőleg köznyelvben érthető hasonlítással ( pl.: 10 mm csapadék 1 mJ-re 10 liter vizet jelent, stb. ) • reagálás az esetleg terjedő szóbeszédekre, rémhírekre* (ha van) • egyes nem közérthető műszaki vagy egyéb intézkedések (pld. nyárigát átvágása), illetve jelenségek (pld. buzgár) rövid magyarázata (hely esetén) • könnyen érthető megfogalmazás a precíz számok helyett ( pld. Mára már az árvízvédelmi védvonalak több, mint felén rendkívüli árvízvízvédelmi készültség van érvényben.) • dátum, aláírás, pecsét ‘Folyamatosan figyelni kell a sajtót és a környezetet, a szóbeszédekre lehetőség szerint azonnal reagálni kell. (Sajtótájékoztatón, vagy az MTI segítségével bármikor) Az írásos tájékoztatót faxon kapják (sorrendben): • védelmi szakaszok központjai, szakaszmérnökségek • megyei védelmi bizottság(ok) • ügyelettel rendelkező szervek (HM, BM, K1G stb.) • közvetlenül érintett önkormányzatok • sajtó (MTI, rádiók)* • társulatok • III. fok, vagy rendkívüli készültség esetén helyi védelmi bizottságok • társszervek • a sajtó részére az anyagot a felsoroltakon kívül a sajtótájékoztatón kell átadni, aki ott nem vesz részt az a sajtótájékoztató után faxon kapja meg. A sajtótájékoztatón kívül készülő írásos tájékoztató anyagot a teljes médiának meg kell küldeni rendszeresen faxon keresztül. Ha a tájékoztatót valakinek elkezdjük adni, akkor annak ameddig érintett küldeni kell, ezért jól meg kell gondolni, hogy kinek küldjük rendszeresen. Természetesen kérésre mindenki megkaphatja. A tájékoztató eljuttatásának módja vízügyi szervezeten belül lehetőleg Lotus Notes, egyébként fax, illetve email. (Folytatjuk) Lovass Attila 5
