Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám
A HÉT KIHÍVÁS Záróokmány elfogadásával ért véget Hágában a II. VÍZ VILÁGFÓRUM. 180 állam fogadta el - a Tisza szennyezés kapcsán kialakított magyar Nyilatkozattal kiegészített - Záróokmányt. A 180 állam 4500 képviselőjének - köztük 118 állam vízügyekért felelős miniszterének - részvételével tartott konferencia a XXI. században a vizek biztonságát tartja a legfontosabb célnak. Katona Kálmán miniszter örömmel nyugtázta, hogy a folyók védelméről és a szennyezés elleni küzdelemről benyújtott magyar Nyilatkozat része lett a Záróokmánynak. A dokumentum szerint a víz biztonsága érdekében hét kulcsfontosságú problémát kell megoldani. • Alapvető igények kielégítése: el kell ismerni, hogy a víz, mint alapvető emberi szükséglet, mindenki számára hozzáférhető kell hogy legyen. • Ökoszisztémák védelme: hosszú távú kezeléssel biztosítani kell az ökoszisztémák épségét. • Élelmiszerellátás biztosítása: az élelmiszer ellátás biztonságát növekvő víztermelékenységgel kell biztosítani. • Vízkészletek megosztása: minden szinten megvalósuló együttműködésre van szükség, s ha kell folyami vízgyűjtő gazdálkodás segítségével a vízkészleteket a határon túl is meg kell osztani az államok között. • Kockázat kezelés: biztonságot kell nyújtani ár, aszály, szennyezés és más veszélyek ellen. • A víz értékelése: a vízgazdálkodást úgy kell KINCSES SZIGET Környezetvédelmi információs tábla-avatás Tahitótfalun. A Víz Világnapja alkalmából a Szentendrei-szigeten - Kisoroszi és Szigetmonostor után - az idén Tahitótfalun létesített "környezetvédelmi információs táblát" a Fővárosi Vízművek. Budapest ivóvízellátásának legjelentősebb bázisa a Szentendrei-sziget. Az 56 km2 területű sziget tömegét alkotó kavicsos hordalékréteget alul agyag, felül homok zárja le. Ez a geológiai adottság, és a felszínén kialakult gyönyörű természeti környezet alkalmassá teszi arra, hogy a Duna vizét természetes vízszűrőként tisztítsa; így a kútjaiból nyert vizet a klórozáson kívül további tisztítási eljárásoknak nem kell alávetni. A szigeten üzemelő majdnem 600 kút a főváros ivóvízellátásának 60%-át biztosítja. Ennek a vízkincsnek a minőségét csak az érintett települések és az üzemeltetők összefogásával lehet megvédeni. Az itt élők, az üdülni, kirándulni ide járók figyelmét hívja fel a környezetvédelmi információs tábla arra, hogy mindannyiunk felelőssége a terület: a "kincses sziget" megóvása. Ha ezzel a kinccsel rossz gazda módjára bánunk, saját jövőnket veszélyeztetjük, mert újabb ivóvízbázisok kiépítésére nincs lehetőség; a különböző szennyező hatások jóvátehetetlen károkat okozhatnak. Minden eldobott szemét, minden elszikkasztott szennyvíz az ivóvíz-készlet minőségét károsíthatja. Ma még természetes, hogy tiszta vizet önthetünk a pohárba. Ajándékozzuk meg ezzel a lehetőséggel a jövő emberét is! A Fővárosi Vízművek részt vesz a Duna védelmét szolgáló mérési, elemző-kutatási országos és nemzetközi programokban. Még 1997-ben közös szándéknyilatkozatot írt alá a sziget polgármestereivel és több országos szervezettel a vízbázis védelmére, a természeti értékek megóvására. Kezdeményezésükre az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is javasolta a kormánynak kormánybiztos kinevezését a Szentendrei-sziget környezetbarát fejlesztésére és a vízbázis védelmére. iß. Perecsi Ferenc Budai Mihály polgármseter és Szőke Ferenc vezérigazgató felavatják a táblát megoldani, hogy az tükrözze a víz gazdasági, társadalmi és kulturális értékeit, a vízszolgáltatás árai pedig fedezzék a szolgáltatások teljes költségét. Ennél a megoldásnál figyelembe kell venni a méltányosságot és a szegények alapvető igényeit. • Bölcs irányítás: biztosítani kell a jó szabályozást, amelynek segítségével a vízkészletek kezelésében a közérdek és valamennyi tulajdonosi érdek kifejeződhet. A következő Víz Világfórumot a tervek szerint 2002-ben, Bonnban rendezik meg, ahol különös figyelmet kívánnak szentelni a most hozott határozatok végrehajtásának. KHVM Kommunikációs és Sajtóiroda VITÁLIS SÁNDOR SZAKIRODALMI NÍVÓDÍJ -1999 A Magyar Hidrológiai Társaság 1979-től adományozza a "Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj "-at, melyet évente ketten, a kiosztását megelőző három naptári éven belül megjelent szakcikkek publikálásáért nyerhetnek el. A nívódíjban részesíthető minden olyan Magyarországon vagy külföldön, magyar vagy idegen nyelven megjelent szakcikk, amely magas színvonalú, újszerű munka eredményeit igényesen mutatja be, és ezúton elősegíti az új, hatékony módszerek, eljárások elterjesztését. A megalapítása óta összesen 41 díjat adományoztak, amelyekkel 72 szerző 47 dolgozatát ismerték el. Az 1999. évi díjazott dolgozatok és szerzőik: Szlávik Lajos - Bálint Gábor: Az 1997. évi tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák. Vízügyi Közlemények 1997. évi 4. füzet, 423-466 oldal, 19 ábra, 8 táblázat. Szabó Mátyás: A Velencei-tó vízháztartása. Vízügyi Közlemények 1997. évi 2. füzet, 173-187 oldal, 5 ábra, 6 táblázat. 6
