Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
padék esett 3 óra alatt) több falut elpusztítva 38 ember halálát okozta. A keletkezett anyagi kár meghaladta a 300 millió amerikai dollárt. Rendszerint a folyók töltésezett szakaszán ez az árhullám már nem okoz károkat. Magyarországon ezt a típusú árvizet helyi vízkárnak nevezik. Ilyen árvíz volt néhány éve a Kemence patakon, mely majdnem elmosta a hasonló nevű települést. Szennyvízcsatorna áradása A városi árvizek jellemzó' példája az, amikor a városi területen a megváltozott lefolyási viszonyok miatt az összegyülekezési idő lecsökken, árvíz alakul ki. Az árvíz vízhozama a korábbihoz képest jelentó's növekedést mutat. Magasabban lévő területeken a csatornahálózat nem tudja elnyelni az összegyűlt esővizet, így a többlet víz az utcákon keresztül folyik le. A csatornahálózat alsó részén a telt csatornákból, a csatomaszemeken keresztül, mint „buzgárokból” tör fel a víz. Különösen gyakran jelentkezik ilyen típusú árvíz régebbi városok elöregedett csatornahálózatánál ill. olyan fiatal metropoliszokban, ahol a csatornahálózat építésének üteme elmaradt az igényektől. Miközben ez a probléma helyileg súlyos lehet, ez a típusú árvíz Európában inkább egy bosszantó probléma, mintsem hogy jelentős károkat okozna. Lényeges veszélyforrásként jelentkezik, hogy a szennyvízcsatornából a felszínre kerülő szennyeződések járványveszélyt okozhatnak, ami elkerülhető a helyreállítási és tisztítási munkák azonnali elvégzésével. Magyarországon ez az árvíz viszonylag ritkán fordul elő. Az ilyen típusú árvíz előrejelzése gyakorlatilag nem oldható meg. A korábbi esőzések tapasztalatait kell összegyűjteni, kiértékelni és a hiányosságokat kiküszöbölni. Talajvízszint-emelkedés városi területeken Az utóbbi évtizedekben több város területén a talajvíz nyugalmi szintje emelkedő tendenciát mutat. A talajvízszint emelkedését az ipari- és települési vízkivétel csökkenése eredményezte, melynek oka a fúrt kutas vízkivételi művek számának csökkenése. A közműolló záródásával, a helyi szikkasztók megszüntetésével ez a probléma jelentősen csökkenni fog. Ha emelkedik a talajvízszint, ezáltal nagy jelentőségű és nagy értékű területeket fenyeget a vízzel való átitatódás állandósulása. Ez elsősorban helyi problémaként jelentkezik, mintsem súlyos országos jelenségként. Magyarországon is több település szenved a talajvízszint emelkedés okozta magas talajvízállástól. A vízkárok szezonális jellege függ a talajvízállás éves menetétől is. Az ilyen vízkár a hagyományos árvízi riasztást, előrejelzést nem igényli. A mélyföldek vízzel való átitatódása Mélyföldek agyag talajaiban a nagymértékű vízvisszatartó képesség, az alacsony evapotranspirációs aránnyal együtt hideg és nedves időjárás mellett vízzel való telítettséghez és vízkárhoz vezet Európa mély fekvésű vagy korlátozott lefolyású területein. Számos mély fekvésű terület lehet elárasztva heteken, vagy hónapokon át. így ezek a területek rendkívül érzékenyek a mezőgazdasági gyakorlatra és általánosságban az mondható, hogy a belvizes területeken csak alacsonyabb értékű termények nőnek. Közismert, hogy Magyarország alföldi területei különösen érzékenyek a belvíz problémájára. A tenger hullámzásából ill. az ár-apály jelenségből származó árvíz A tengertől ill. a tengerjárástól származó árvíz jelentős probléma, mely a tengerparti országokban az életet leginkább veszélyezteti és szorosan összekapcsolódik a parti erózió problémájával, mely későbbi árvíz létrejöttéhez vezethet, valamint együtt jár a globális felmelegedés okozta általános tengervízszint emelkedéssel. Számos európai partvidék relatíve mélyen fekszik, így a legnagyobb veszélyt a magas tengervízszint jelenti, mely az alacsony légköri nyomás és a hullámverést okozó erős partmenti szél kombinációjának eredményeként jelentkezik. Partmenti árvíz más mechanizmusok alapján is létre jöhet, ide tartozik a magas hullámoknál kialakuló tengervíz szivárgás a természet alkotta gátakon, illetve a szárazföld tengertől való megvédésére épített mesterséges gátakon át. Kicsi a valószínűsége, de meg kell említeni a közép-atlanti zátony területén kialakuló földrengés indukálta tengerárt (tsunami), ami ezeket a gátakat meghágó hullámokhoz vezethet. Az időszakos tengerszint emelkedés, a szárazföld szintjének csökkenése és helyi talajsüllyedés járul még hozzá a tengermozgásból és tengeri árvízből származó problémához. A tenger hullámzásából ill. az ár-apály jelenségből származó árvíz előre jelzése, a riasztás több országban megoldott. Az 1953-as hollandiai és angliai árvíz jó példa erre a típusú árvízre. Jelentős az olaszországi Velence problémája, ahol a világörökség részét képező város eshet a tenger áldozatául. Gátszakadásból származó árvíz Minden olyan árvíz, mely ebbe a csoportba tartozik, nagyon veszélyesnek tűnik. Kicsi a valószínűsége, de súlyos következményekkel jár a gátszakadásból származó árvíz. A kockázat egyrészt abból adódik, hogy a gátak mögött élők biztonságban érzik magukat, így kevésbé tartanak az elöntés veszélyétől. Másrészt az Európai gátak - mind a völgyzáró gátak, mind pedig a folyami árvízvédelmi gátak - meglehetősen öregek, állapotuk az évtizedek alatt 13
