Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
sokat romlott, jelentős karbantartást igényelnek. Európában kicsi a valószínűsége a szeizmikus kockázatnak, amely bizonyos körülmények között gátszakadáshoz vezethet. Völgyzáró gátaknál szerencsére kevés európai esettel találkozunk, melynél gátszakadásból keletkezett árvíz és nem volt kapcsolódó hidrometeorológiai helyzet. Említést érdemel a Vajont völgyzáró gát a Piave egyik baloldali mellékvölgyében, ahol a tározó egyik bal parti rézsűje csúszott a tározóba és okozott hirtelen meghágást. Érdekes módon gátszakadás nem következett be, de a gát alatti településen több mint háromszázan vesztették életüket. Másik eset a Malpasset gát a dél-franciaországi Frejus város felett, ahol a gát baloldali részénél egy alacsony nyírószilárdságú talajrétegben következett be törés. Az árvízvédelmi gátak üzemelés alatti tönkremenetele csaknem minden esetben valamilyen magas tározó vízállással van kapcsolatban. Magyarországon 1945 óta 85 db olyan elöntést tartunk nyilván, amely árvízvédelmi gát átszakadásából származott. A felsorolt árvíz típusok mindegyikének van egy bizonyos szezonális jellege. A leginkább árvízveszélyes évszak a legtöbb nyugat- és észak-európai országban a téli időszak (novembertől márciusig), amikor a nyugati alacsony légnyomású légörvények hoznak esőfelhőket. Ez alatt az időszak alatt történik a legtöbb nyugat-európai folyami árvíz és tengermozgásból származó árvíz ugyanúgy, mint az 1993. évi rajnai nagy árvíz. A tavasz a hirtelen hóolvadás következtében hozhat árvizet. A nyári hónapokat gyakran kísérik hőáramlások következtében fellépő viharok és hirtelen kialakuló intenzív esőzésekből származó árvizek. Ez Európa bármely részén előfordulhat, de különösen a sűrűn lakott területeken valamint Dél-Európa partmenti régióiban. Az árvíz egyéb fajtáinak is lehet, van szezonális jellege, mert valamilyen módon összefüggés van a csapadék tevékenységgel (pl. a gát meghágásából kialakuló áradás, a magas talajvízszint miatt fellépő vízkár, a csatorna telítettség miatti árvíz). Az EUROFLOOD kutatási projekt - mint látható -, elsősorban a résztvevő országok saját problémáira volt figyelemmel. Az árvizek ilyen tipizálását ezért nem tekinthetjük teljes körűnek, hiszen nem esik szó például a jeges árvízről, ami Magyarországon egy lényeges veszély forrás lehet. Nagy László A Magyar Logisztikai Egyesület klubnapja a Volán Elektronika Rt-nél Először fordult elő az 1984- ben létrehozott Magyar Logisztikai Egyesület történetében, hogy egy tagszervezetnél, a Volán Elektronika Rt-nél tartotta klubnapját. A rendezvényt az MTA tagja, a Logisztikai Bizottság és a Logisztikai Egyesület elnöke, Dr. Knoll Imre professzor nyitotta meg. A vendéglátó képviseletében Papp Zoltán vezérigazgató mutatta be a Mikro Volán Elektronika Rt-t. Ezt követően Öli Tamás tájékoztatta a jelenlévőket az integrált LIBRA4GA logisztikai modul által biztosított szolgáltatásokról. Az összejövetel - melyet tartalmas, kötetlen (igazi klubhangulatot idéző) beszélgetés zárt - elősegítette, hogy a Magyar Logisztikai Társaság és a Volán Elektronikai Rt között hosszabb távú és mindkét fél számára előnyös kapcsolat alakuljon ki, melynek eredményeként egyre több vállalat ismerkedhet meg a LIBRA4GA rendszer magas színvonalú szolgáltatásaival. Papp Zoltán vezérigazgató bemutatja a Volán Elektronik Rt-t Dr. Tokod/ Imre adjunktus a vendégek körében Átalakult a VÍZTÜKÖR Szerkesztő Bizottsága Változik a világ, változnak a a körülmények az élet minden területén. Ezt a változást szeretné követni a VÍZTÜKÖR új Szerkesztő Bizottsága is. A lap korábbi szerkesztő bizottsági elnökének Dr. Szlávok Lajos úrnak sokat köszönhet: szakmailag tisztább és világosabb irányvonalat képviselhetett a korábbinál, támogatóinak köre szélesedett, a benne publikálok sora gyarapodott, s ez volt az az időszak is, melyben a technikai hibák nagyobb részétől sikerült megszabadulni. Miközben továbbra is számítunk Szlávik úr munkájára az új Szerkesztő Bizottságban, új munkahelyén, a VITUKI Rt-nél eredményes munkát kívánunk neki. A lap szándékai a hiteles tájékoztatást illetően nem változtak. Továbbra is igyekszünk figyelemmel kísérni az egyes szakterületek fejlődését, a technikai és jogszabályi háttér változásait. Igyekszünk tájékoztatni a vízügyi kapcsolatok alakulásáról, a fontosabb eseményekről, döntésekről. A Bizottság összetétele egyben garancia is arra, hogy szándékaink valóra válthatók. A Bizottság első ülésén megfogalmazódott a lap színesebbé, olvasmányosabbá való tételének igénye, illetve az, hogy ezt a követelményt interjúk, riportok közlésével lehet majd teljesíteni. Továbbra is számítunk az olvasók véleményére és váijuk javaslataikat. Szívesen adunk helyt olyan gondolatoknak, melyek előre vihetik a szolgálat ügyét, segíthetik a szakma elképzeléseinek megvalósítását. A lap olvasásához kellemes időtöltést kívánva észrevételeiket, javaslataikat, írásaikat a következő címen várjuk: Országos Vízügyi Főigazgatóság 1410 Budapest, Pf. 213. Tel.: 212-0776, Fax: 212-0775 Szerkesztő Bizottság: Dr. Fenyvesi Béla, a Bizottság elnöke Fejér László Dr. Filotás Ildikó Dr. Károlyi Csaba Dr. Oláh Antal Perecsi Ferenc Dr. Szilárd György Dr. Szlávik Lajos 14 Dr. Knoll Imre professzor megnyitja a klubnapot
