Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
tika célkitűzéséhez kötötten, a tulajdonosi szerkezetváltozás elérését és a teherviselő képesség javulását követően is - a szigorodó környezetvédelmi követelményeket kielégítő technológiai fejlettség magasabb szintjéhez igazodóan indokolt fenntartani. Az érdekeltség érvényesítésének és a feladatok finanszírozásának intézményesített kereteit a vízgazdálkodási társulati forma továbbfejlesztésével kell megteremteni. A feladatokkal járó terhek fokozatosan végrehajtható átadás-átvétele miatt az államnak rövid távon - fokozatosan csökkenő mértékben ugyan - szerepet kell vállalnia a nem össztársadalmi érdekeket szolgáló vízgazdálkodási feladatok ellátásában. A nagytérségi közcélú vízi infrastruktúra fejlesztésének koncepcionális előkészítése és megvalósítása hosszabb távon ts állami feladat marad. Az egyéb (gazdasági) célú vízátvezetési és más vízgazdálkodási művek költségeit az érdekelteknek kell fedezniük, amelyhez az állam - indokolt esetben - támogatást adhat. Csak kizárólag állami tulajdonú - általában nagytérségi - vízgazdálkodási művek fenntartása és üzemeltetése marad állami feladat. Az ehhez szükséges költségek fedezetét a központi költségvetésből kell biztosítani. Az állami fejlesztések sorrendjében a nemzetgazdasági szintű hasznosulás szempontjait érvényesíteni kell. Ennek módszertanát szakterületenként ki kell dolgozni. Egyidejűleg a vagyonbiztosítási rendszert, az érdekeltségi teherviselés és a kockázatvállalás lehetőségeit is ki kell használni. A előzőekben felsorolt elvek alapján az állami feladat különösen:- a vízrajzi tevékenység ellátása, fenntartása és szabályozása, valamint a vízgazdálkodás irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;-a vízkészletek folyamatos mennyiségi és minőségi nyilvántartása;- a hasznosítható tartalék vízkészletek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása és ezen vízkészletek felhasználható állapotban való megőrzéséhez szükséges intézkedések összehangolása, az országos jelentőségű távlati vízbázisok védelem alá helyezése;-a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló nagytérségi rendszerek létesítése, fenntartása és üzemeltetése, ideértve a többcélú rendszereket is;- a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (a kizárólagos állami tulajdonú műveken);- a folyók, a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó szabályozása és mederfenntartása, a hajóutak kijelölése és fenntartása;- a vízminőségi kárelhárítás megszervezése és a károkozó anyagi felelőssége melletti végrehajtása;- a vízügyi igazgatás hatósági és felügyeleti feladatainak megszervezése és ellátása, ideértve a műszaki szabályozás korszerűsítését és az EU előírásokkal történő összehangolást is. b) Helyi önkormányzati feladatok A vízügyi döntésekben meghatározó szerepet kell vállalniuk a tulajdonosi szerepet betöltő önkormányzatoknak és azok szövetségeinek, illetve társulásainak vagyis az adott térség vizeit és vízilétesítményeit ténylegesen használóknak. Meg kell ismertetni velük a vízgazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket és korlátokat, azok optimális és gazdaságos alkalmazását, valamint az állami tulajdont képező vízkincs használatával kapcsolatos kötelezettségeiket. Az önkormányzatoknak döntő fontosságú szerepük van a helyi lakosság és a szervezetek érdekeinek érvényesítésében, a vízkészletek megőrzésére vonatkozó kötelezettségek tudatosításában, az ezzel összefüggő hatósági és tájékoztatási tevékenységben. A felsorolt elvek alapján helyi önkormányzati feladat különösen:- a környezet- és természetvédelem szempontjaival, valamint az országos és régiónként kialakított vízgazdálkodási koncepcióval összehangolt helyi vízi közszolgáltatási koncepció elkészítése, végrehajtásának megszervezése, ideértve:- a települési ivóvíz-ellátást,- a szenny- és csapadékvíz-elvezetést,- a szennyvíztisztítást,- a felelősségi körükbe tartozó helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok ellátása (ideértve a védekezést ellátó helyi szervezetek személyi és technikai feltételeinek biztosítását),- a feladatkörébe tartozó ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos intézkedések meghozatala, végrehajtása, felügyelete és ellenőrzése. A már üzemelő vízbázisok meglévő szenynyező forrásainak megszűntetéséről az állam és a helyi önkormányzat együttesen gondoskodik. c) A vízhasználókat terhelő kötelezettségek A vízhasználók jogaikat és kötelezettségeiket csak a részükre kiadott vízjogi engedélyek birtokában és mértékéig gyakorolhatják. Vannak olyan kötelezettségek, melyek valamennyi természetes személyjogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságát terheli; ilyen - egyebek mellett - a vízjogi engedély megszerzésének és az abban foglaltak betartásának kötelezettsége. Vannak ugyanakkor olyan kötelezettségek, melyeket csak valamely vízhasználat esetén kell a vízjogi engedélyben előírni. A vízhasználók a vízhasználatokat kizárólagosan egymás jogos érdekeinek sérelme nélkül, a lakossági érdekek prioritásával gyakorolhatják. A vízhasználati engedély csak abban az esetben adható ki, ha a használt vizek elhelyezésének környezetkímélő műszaki megoldása biztosított. A vízkészletek használatáért járulékot kell fizetni. A vízjogi engedéllyel ellentétes célú használat, a mennyiségi túllépés, illetőleg a környezeti állapot megőrzésével kapcsolatos engedélyben foglalt kötelezettségek elmulasztása súlyosabb esetben a vízjogi engedély megvonásához kell vezessen. A vízhasználók arányos teherviselését érvényesíteni kell jogaik gyakorlása során. A vízhasználók - az általuk igénybevett vízkészletek védelmében - kötelesek részt venni az állami szervezetek által irányított vízkárelhárítási tevékenységben. 3.1.3. A szervezeti és személyi feltételek A vízgazdálkodás vízgyűjtőre szervezettségét továbbra is meg kell tartani, aminek intézményrendszerét, a vízügyi igazgatóságok feladat- és szervezetrendszerét tovább kell fejleszteni és erősíteni kell ellenőrző és hatósági szerepkörüket. A vízügyi irányítási rendszerben meglevő feszültségeket meg kell szüntetni:- a vízügyi feladatkörök megosztottságát csökkenteni kell, illetve fel kell számolni (KTM, KHVM, FM, BM, IKIM) a hatékonyság, a költségtakarékosság, a kormányzati munka színvonalának javítása, a köztisztviselői és a közalkalmazotti létszám csökkentése érdekében;- a vízügyi feladatok országos irányítását tovább kell korszerűsíteni, a döntési és irányítási pontokat egyértelműen kell meghatározni és telepíteni. Ki kell alakítani a feladatellátás hatékony háttérintézményi rendszerét. A társulati úton történő feladatellátás rendszerét a tisztább érdekkifejeződés figyelembe vételével, a többségnek a kisebbségre kötelező érvényű döntéshozatalának biztosításával ki kell terjeszteni. Hosszabb távon a vízgazdálkodás kulcsfontosságú szerveivé kell fejlődnie a társulatoknak. A tulajdonviszonyok rendeződésével a jelenlegi vízgazdálkodási társulatok bázisán, vagy újként szerveződve, az érdekeltek felismert igényeire építve kell kialakulni egy méreteiben, működési formájában sokszínű társulati formációnak. Ezek szervezésében és működésében nem mellőzhető az állami szerepvállalás. Fontos a társulati mozgalom hosszú távú közgazdasági alapjainak a megteremtése és működési szabályaiknak a tulajdonviszonyokhoz való igazítása. 10
