Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 2. szám
• Élő környezet és ökoszisztéma. • Felhasználó-barát információs társadalom. • Versenyképes és fenntartható fejlődés. Az 5. Keretprogram elindítását az 1998. december 31-én lezáruló 4. Keretprogram szerves folytatásaként tervezik. Az első pályázati felhívásokat 1998. őszén szándékozik az Európai Bizottság közzétenni, amennyiben a tervezett menetrendet tartani tudják. A Keretprogram költségvetéséből végzett kutatások fontosak, azonban meg kell jegyezni azt, hogy az EU kutatási és technológia fejlesztési költségvetése a 4. Keretprogram során csak 4%-át tette ki a tagállamok által felhasznált kutatási keretek összegének. Nem szabad azonban csak ezt a százalékot figyelembe venni az EU szintű kutatás és technológia fejlesztés súlyának megítélésekor, mert alapfeltétel: a központi hitelekből általában csak akkor lehet részesülni, ha a tagországok is hozzájárulnak a költségekhez. Vannak olyan kutatási és technológia fejlesztési programok is (például az EUREKA program), amelyeknél az EU központi alapból csak elősegíti azt, hogy nemzetközi kutatócsoportok létrejöjjenek és a kutatási-fejlesztési költségeket a kutatási eredmények értékesítéséből a fejlesztőknek kell finanszírozniuk. A Keretprogram ún. „tematikus programokat“, „horizontális programokat“ és „közvetlen kutatási és műszaki fejlesztési akciókat“ fogalmazott meg. A programok és a hozzájuk rendelt akciók a következők. 2.1 Tematikus programok /. Program: Az élővilág és az ökológiai rendszerek készleteinek feltárása Akciók: • Egészség és élelem • Vírusos és egyéb fertőző betegségek • A „cella gyár“ • Vízgazdálkodás és vízminőség • Környezet és egészség •Vidéki és tengerparti területek integrált fejlesztése II. Program: Felhasználóbarát információs társadalom kialakítása Akciók: • Rendszerek és szolgáltatások az állampolgárokéit • Új munkamódszerek és az elektronikus kereskedelem • Multimédiás tartalom és eszközök • Fontos technológiák és infrastruktúrák III. Program: Versenyképes és fenntartható fejlődés támogatása I. rész: ЕС Egyezmény Akciók: • Termékek, folyamatok és szervezetek • Fenntartható mobilitás • Űrtechnika új lehetőségei • Tengeri technológiák • Korszerű energiarendszerek és szolgáltatások • A holnap városa II. rész: Euratom egyezmény Akció: • Ellenőrzött termonukleáris fúzió 2.2 Horizontális programok IV. Program: A közösségi kutatások nemzetközi szerepének visszaigazolása V. Program: Innováció és a kis- és közepes vállalkozások részvétele VI. Program: Az emberi teljesítőképesség növelése 3. Az Európai Unió Ötödik Kutatási és Műszaki Fejlesztési Keretprogramjában az 1998-2002 időszakra meghatározott, víz- és környezetgazdálkodást érintő feladatok Az Ötödik Keretprogram kimondja, hogy az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket nagyobb mértékben kell növelni, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Ez a tény, és az, hogy a Keretprogram a vízminőségi és mennyiségi problémákkal kapcsolatos kutatásokat kiemelten kezeli, azt jelenti, hogy a vízgazdálkodás és a vízminőség védelem szerepe és feladatai a következő években feltehetően jelentős mértékben nőni fognak az EU tagországokban. A vízminőség védelem fejlesztési terveinek készítése során célszerű figyelembe venni a TECHWARE (TECHNOLOGY for Water Resources) által létrehozott WEEL Network (Water Environment European Laboratories Network - Európai Víz és Környezet Laboratóriumok Hálózata), valamint az EC DGXIII VALUE programjának és az ЕС COMEX 1 programjának a tapasztalatait is. Az Európai Unió Ötödik Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogramja három ún. tematikus programot tartalmaz. Ezek közül az elsőhöz (Az élővilág és az ökológiai rendszerek számára szükséges készletek biztosítása) tartozik a Keretprogram vízkészletgazdálkodási szempontból legfontosabb programja „a vízgazdálkodás és vízminőség“. Ez a program jelentős mértékben összefügg a „Rendszerek és szolgáltatások az állampolgárért (illetve a környezetért)“ és a „Környezet és egészség“ című programmal. Vízgazdálkodás és vízminőség A vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodáshoz megfelelő szabályozási alapokra van szükség. A vízgazdálkodás és vízminőség akció keretében az európai közösségi, regionális és helyi szintű vízgazdálkodási politikák megalapozásához szükséges kutatási feladatokat fogalmaztak meg. A vízgazdálkodás és vízminőség akció célkitűzései, valamint kutatási és műszaki fejlesztési prioritásai a következők: Az általános célja ennek a kulcs-akciónak az európai állampolgárok egyik fő igényének a kielégítése, nevezetesen a megfelelő, jó minőségű víz - különösen ivóvíz - biztosítása a szükséges mennyiségben, ugyanakkor megtartva a vízi élőhelyek változatosságát. A fő célkitűzés a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodáshoz szükséges ismeretek és technológiák fejlesztése a következő tudományos és technológiai témakörök vizsgálatával: • víztisztítási és vízkezelési technológiák, • technológiák a talajvizek és a felszíni vizek minőségének és szintjének megfigyelésére, • felügyelő, korai előrejelző és kommunikációs rendszerek, valamint • technológiák a készletek szabályozásához, különös tekintettel az arid és szemiarid régiókra. Víztisztítási és vízkezelési technológiák A tisztítási és kezelési technológiákat együtt kell majd fejleszteni a korszerű és integrált szennyezés megelőzés módszereinek és a tisztított szennyvizek újrahasznosításának módszereivel az ipar, a mezőgazdaság, az erdészet és az akvakultúra területén. Kutatási és műszaki fejlesztési prioritások: A vízhasználatokat és a víz szennyezését minimalizáló technológiák optimalizálása, a szennyezéseket a szennyező forrásoknál csökkentve és tisztítva, a folyamatok integrálásával, az új hibrid technológiákat összekapcsolva a legkorszerűbb fiziko - kémiai és biológiai technikákkal és integrálva a különböző szabályozási technikákat. Technológiák a talajvizek és a felszíni vizek minőségének és szintjének megfigyelésére Minőségi és mennyiségi értelemben is biztosítani kell a vízkészletek állapotának és változásainak, valamint a vízi és vizenyős élőhelyek funkcionálásának jobb megértését, a vízkészletekkel való jobb gazdálkodás és a vízkészletek fenntartható használata érdekében. Kutatási és műszaki fejlesztési prioritások: Mérési módszerek, előrejelző modellek és korszerű szennyezési határ-értékelő módszerek fejlesztése, vízminőségi kritériumok és a vízgazdálkodási politikák jellemzőinek megújítása. Felügyelő, korai előrejelző és kommunikációs rendszerek Olyan rendszerek kifejlesztése a cél, amelyek különböző térbeli és időbeli körülmények között is alkalmazhatók, beleértve a szennyező forrásokra közvetlenül visszaható korai előrejelző rendszereket. Kutatási és műszaki fejlesztési prioritások: Pontszerű és diffúz szennyező források és különböző környezeti befogadó rendszerek 10
