Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 1. szám

Uj szennyvíztisztító telep Nyírbátorban Nyírbátor ívóvízellátásának és szennyvíztisztításának jellemző adatai: Lakónépesség száma: 14.205 fő Szolgáltatott vízmennyiség: 2.500 m3/d Ivóvízvezeték-hálózat hossza: 61 km Szennyvízcsatorna hálózat hossza: 55 km Ivóvízellátásba bekapcsolt lakás: 4.370 db arány: (95 %) Csatornába bekötött lakás: 2.760 db arány: (60 %) Kiépített vízmükapacitás: 5.000 m3/d Kiépített szennyvíztisztító kapacitás: 4.000 m3/d. A szennyvíztisztító telep költsége: 549 millió Ft Ebből: céltámogatás: 50% kiegészítő állami juttatás: 25% Vízügyi Alap támogatás: 10% önkormányzati pénzforrás: 15% A múlt év őszén népes érdeklődő­sereg jelenlétében adta át rendelte­tésének Nyírbátor város szennyvíz­­tisztító telepét Rémai János, a KHVM Vízgazdálkodási főosztályá­nak vezetője. Nyírbátor város jelentős része viszonylag hosszú idő óta rendelkezik közcsatorna háló­zattal, de a rendszeren elfolyó szennyvíz elhe­lyezése napjainkig egy korszerűtlen - a mai el­várásokat hatásfokában meg sem közelítő - „tisztítással“ és azt követő nyárfás-öntözéssel történt. A talajvíz szennyezésére jellemző, hogy a tisztítatlan települési szennyvíz által is okozott ammónia-szennyeződés már a mélyfúrású ku­takban is megjelent. Elkerülhetetlenné vált a város csatornázott területeiről elvezetett szennyvíz tisztítása (továbbá a csatornázottság gyors ütemű fejlesztése), megelőzendő a szennyező anyagok nem jelentéktelen mennyi­ségének talajvízbe jutását. Az önkormányzat szakemberek bevonásával kereste - és találta meg - azt a magyar mérnökök által a közel­múltban szabadalmaztatott biológiai szenny­víztisztítót, amely alkalmas a teljes távlati szennyvízmennyiség tisztítására. A szennyvíz­­tisztítási technológiának arra is alkalmasnak kellett lennie, hogy a távlatban várható meny­­nyiséghez viszonyítva a csatornán érkező vi­szonylag kevés kezdeti (mai) kb. 1.700 m3/d szennyvizet is képes legyen tisztítani, valamint A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) felkérésére a VITUKI Rt. a Magyar Tudományos Akadémia és az országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával nemzetközi konferenciát szervez 1998. április 16-18. között „Euró­pai folyók“ címmel. A konferenciára mintegy 80 külföldi és 20 magyar résztve­­vó't várnak, akik a négy fő témakörben tar­tanak előadásokat (zárójelben a beküldött előadások száma): A - az európai folyók fenntartható fejlő­dése (16) В - folyószabályozás (14) C - többcélú folyóhasznosítás (15) D - nemzetközi vízfolyások (4) Az előadók között számos olyan kül- és belföldi nagynevű kutató, oktató és gya­meg kell felelnie annak is, hogy a jelenleg még nagy mennyiségű szippantott szennyvizet - a berende­zés kis részének üzemel­tetésével - jó hatásfokkal tisztítsa, majd pedig an­nak, hogy a csatornázott­ság terjedését követően megnövekedő szennyvíz­­mennyiségek jelentkezé­sekor további két kapaci­tásléptetővel legyen üze­meltethető (3.000 m3/d, majd 4.000 m3/d max. szennyvízmennyiség tisz­títására alkalmasan). A rendszer előnyei:- energiatakarékos - a tényleges tisztítókapaci­tás és a tisztítandó szennyvíz mennyisége egy­máshoz viszonylag közeli - így felesleges energiák nem szükségesek,- a tisztított szennyvíz minősége - ha minden technológiai elemet működtetnek - kielégíti az Európai Unió ajánlásaiban rögzített elváráso­kat, mégpedig olyan újszerű tisztítás-technoló­gia alkalmazásának eredményeként, amely a biológiai nitrogén- és foszfor-eltávolítást ered­ményező elemeket kiegészítő kémiai foszfor­mentesítést biztosító mész (és nem vas-sók!) felhasználásával oldja meg. korlati szakember szerepel, akik biztosíté­kot jelentenek a konferencia színvonalára. A szakma hazai képviselői által benyúj­tott cikkek közül a nemzetközi tudomá­nyos tanácsadó testület 12-t fogadott el közlésre. Ezek a Duna, a Tisza, a Rába, a Körösök, ill. a regionális vízgyűjtő terve­zés kérdéseivel foglalkoznak. A dolgoza­tok a konferencia kiadványában kerülnek publikálásra. A rendezvény zárónapján a résztvevők dunai hajókiránduláson vesznek részt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vendégeként. A konferencián való részvételre je­lentkezni lehet a VITUKI Rt. címén: 1095 Budapest, Kvassay út 1. Fax: 216-1514. A nyírbátori szennyvíztisztító teleppel szer­ves egységben megvalósult komposzttelepre kijutó (a tisztítótelepen géppel víztelenített) fölösiszapból előállított komposzt a mésztar­talmúnak köszönhetően különösen értékes. Az Önkormányzat a tisztítómű tervezésekor biztosította az elvi lehetőséget arra, hogy a lé­tesítmény a környező települések szennyvizei­nek a tisztítására is egyszerűen alkalmassá te­hető legyen. A létesítmény szemre is tetszetős. Miskolczi Lajos DR. JUHÁSZ JÓZSEF 70 ÉVES 1997. november 27-én a Miskolci Egyete­men barátai, pályatársai, egykori tanítványai köszöntötték 70. születésnapján dr. Juhász Jó­zsef oki. mérnököt, a műszaki tudomány dok­torát, egyetemi tanárt, aki a magyar geológus, hidrogeológus mérnökök nemzedékeit oktatta. Szolgálatát a KPM-ben kezdte, majd 1951- től a Vízerőmű Tervező Iroda (később VIZITERV), 1956-tól a Földmérő és Talaj­­vizsgáló Vállalat tervezője, szakosztályveze­tője. 1963-tól a VIZITERV osztályvezetője, főtechnológusa. 1967-től 1976-ig a VIKOZ főtechnológusa. Szakmai munkásságának, kutatásainak fő területei: hazai törpevízművek, kerettervezés, vízföldtan, hidrogeológiai vizsgálatok, felszín alatti vízkészletek számítása, felszín alatti áramlástan, nagy műtárgyak mémökgeológiá­­ja. 1951-54 között a Műegyetem gyakorlatve­zetője. 1958-tól oktat rendszeresen Miskol­con, mint meghívott előadó, docens, 1976-tól egyetemi tanár. Több könyve (részben társ­szerzőként), egyetemi jegyzete és mintegy 100 szakcikke jelent meg. A Magyar Hidrológiai Társaságban több­ször viselt különböző tisztségeket, 1990-től két cikluson keresztül a Társaság elnöke volt. Szakmai kitüntetései: Vásárhelyi Pál-emlék­­lap (1952), Zsigmondy Vilmos emléklap (1962), (Bogdánffy Ödön-emlékérem (1971), Vásárhelyi Pál-díj (1977), MTESZ-díj (1986). Európai folyók nemzetközi konferencia a VITUKI-ban 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom