Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt a vízzel kapcsolatos tevékenységek értékes hagyományaival rendelkezik. A XIX. század végén kialakított magyar vízügyi szolgálat az elmúlt több mint 100 év alatt mindvégig e szakterület élvonalbeli szervezeteként működött Európában. Magas színvonalú szervezettségét a társadalmi, politikai változások sem csorbították. Napjainkban a magyar vízügyi szervezet újra jelentó's kihívások előtt áll. Meg kell felelnünk a természeti erőforrásokkal kapcsolatos globális gazdálkodás integrált vízgazdálkodást igénylő felfogásának, a fenntartható fejlődés ideológiájának. Fontos feladatunk a magyar társadalmi, gazdasági fejlettség, a piacgazdaságban történő átmenet által meghatározott fejlődési trendek kiszolgálása a vízgazdálkodás eszközeivel. E tekintetben Magyarország számára kiemelkedő szempont az Európai Unióhoz való csatlakozás szakmánkat érintő követelményrendszerének teljesítése. Mindezeket a követelményeket úgy kell felépítenünk, hogy azok a magyar vízgazdálkodás évszázados hagyományaira támaszkodjanak. Ezek a szempontok képezik a magyar vízgazdálkodás reformtörekvései nek alapját. A megvalósítás eszközrendszere rendkívül szerteágazó. Egyik leglényegesebb és egyre inkább erősödő segítség minden ország vízgazdálkodása számára a nemzetközi összefogás. A világ szakemberei ráébredtek arra, hogy a természeti folyamatokon nyugvó vízgazdálkodás csak globális és regionális alapelvek mentén végezhető eredményesen és ezt a gondolatot a kormányok is magukévá tették. Az egységes elvek mentén kialakított vízügyi politika lehet alapja a határokat nem ismerő nagy folyók vízgyűjtőfejlesztésének. Ennek éppúgy része a globális megítélés, mint az egyes országok nemzeti sajátossága. Az utóbbi évtizedben tagországai vízgazdálkodási és vízügyi politikájának fejlesztésében az Európai Unió jelentősége folyamatosan nőtt. Az európai harmonizált szabályozások szükségessége és az európai kezdeményezések igénye nemcsak a környezeti vagy vízvédelmi politikára korlátozódott, hanem más területekre is kiterjedt. Az EU befolyásának növekedése megfigyelhető a társadalom minőségi gondolkodásmódjának kialakításában, a műszaki szabványok kidolgozásában, a területi fejlődés kihívásainak megoldása terén is. A Maastrichi Szerződéssel az Unió hatásköre kiszélesedett. Ugyanekkor azonban az európai politika minden területén jelentkező szubszidiaritás elve a határozatok egész sorát újraértékelte. Az Európai Unión belül megváltoztak a döntési eljárások és az Európai Parlament szerepe felerősödött. A fenti körülményekre és szempontokra tekintettel öt EU tagország (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália) 1993-ban EUROWATER elnevezéssel egy átfogó kutatási projektet indított. A projektben - több mint három évi munkával - a vízgazdálkodás és a vízügyi politika következetesebb harmonizálásának, koordinálásának és integrálásának alapjait fektették le. Az EUROWATER-Projekt fő törekvése közelebb vinni a vízgazdálkodás európai intézményi kereteit a jobb megértés érdekében, beleértve az eddigi és a jövőben előrelátható fejlődési folyamatokat is. Ezen a módon feltárhatók a vízügyi politika integrációjának olyan további lehetőségei, amelyek a különböző országokban a vízügyi politika különlegességeit és történelmi viszonyait is figyelembe veszik. A különböző tagországok elemzése és jellemzése különböző rendszerek szisztematikus összehasonlításának keretében történt. Ez az összehasonlítás 60 meghatározott kérdésen alapult, amelyek az egyes országok vízgazdálkodási rendszerének profilját jellemzik, és egyben a jelentés felépítését is meghatározzák. Az egyes tagországokról készülő jelentés fejezeti tagolásának kidolgozása, ami a vízgazdálkodás intézményeinek elemzéséhez a keretet adja, a EUROWATER-Projekt központi feladata volt. A középpontban a vízgazdálkodás legfontosabb szereplői és funkciói állnak, amelyeket különböző szervezetek elégítenek ki. 1996 végén Magyarország is csatlakozhatott ehhez a munkához. Az EU EUROWATER projektjének megbízója és irányítói hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar szakemberek felhasználják a projekt módszertanát és eredményeit. Napjainkra már elkészítettük a vertikális- (ország-) jelentést és folyik a nemzetközi összehasonlítást reprezentáló horizontális jelentések kidolgozása is. 1997 októberében Magyarországon, Siófokon 14 ország (Belgium, Bulgária, Csehország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia) szakértőinek részvételével e témakörben regionális tanácskozásra került sor - a résztvevők elhatározták EUROWATERCEC (Central European Countries - Közép-európai Országok) Projekt életre hívását. Az EUROWATER-CEC projekt fő célja, hogy az EU támogatásával és öt EU tagország kutatócsoportjainak részvételével végrehajtott EUROWATER-Projekt vizsgálati módszereit, munkaprogramját és eredményeit alkalmazza a közép-európai országokban Ezzel elő kívánja segíteni a vízgazdálkodás intézményi kereteinek jobb megértését a közép-európai országokban, beleértve a fejlődést és a trendeket, feltárva a vízügyi politikák EU országokkal való integrálásának és harmonizálásának az előnyeit és korlátáit, az egyes országok sajátosságait és történelmi gyökereit, figyelembe véve és támogatva az EU vízgazdálkodásával való harmonizációt. Dr. Szlávik Lajos 3
