Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI PROGRAM A Duna-medence országainak hidrológiai együttműködése az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja keretében. A Duna Bizottság mellett működó' Tudományos Hidrológiai Munkacsoport 1967-ben alakult meg, négy akkori Dunamenti ország: Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió részvételével. A Munkacsoport, dr. Stelczer Károly elnöksége alatt, 1971-ben vette fel feladatai közé „A Duna-medence vízmérlege“ c. téma kidolgozását. A téma koordinátorának szerepét a pozsonyi VÚVH intézet vállalta. A Munkacsoportban együttműködő négy ország kutatóintézetei már 1972-73-ban összeállították a Duna-vízgyűjtő területeikre eső vízmérlegét (Kardos 1975). Ezzel erős ösztönzést adtak a Munkacsoportban való részvételtől elzárkózó másik négy akkori Duna-menti ország: Ausztria, Jugoszlávia, az NSZK és Románia hidrológusainak arra, hogy csatlakozzanak a közös munkához, hiszen az csakis valamennyi Duna-menti ország együttes részvételével lehetett eredményes. Az együttműködés formáját - többszöri egyeztetés után, ma már talán anakronisztikusnak tűnő „hibrid“ megoldásként - 1974-ben úgy alakították ki, hogy míg az országok első csoportja (BG, CS, H, SU) továbbra is a Duna Bizottság Munkacsoportja keretében, a pozsonyi VÚVH koordinálásával tevékenykedett, addig az utóbb csatlakozott országok (A, YU, D, RO) hidrológusai a Nemzetközi Hidrológiai Program (NHP) nemzeti bizottságaik révén, egy Belgrádban létrehozott Műszaki Titkárság koordinációjával vettek részt a közös munkában, a pozsonyi és a belgrádi koordinátor pedig öntevékenyen öszszehangolta munkáját. Az együttműködés I. fázisa (1974-1986) A közreműködő országok körével együtt a közös munka tematikája is bővült. A nyolc ország hidrológusai „A Duna-medence hidrológiai monográfiája“ c. kiadvány (Duna-Monográfia) előállítását tűzték ki célul, a következő három fő fejezettel (zárójelben a témát koordináló ország): 1. A Duna-vízgyűjtő természetföldrajzi és vízgazdálkodási jellemzése (Jugoszlávia) 2. A Duna és fontosabb mellékfolyóinak vízjárása (Szovjetunió) 3. A Duna-vízgyűjtő mérlege (Magyarország) Mindhárom fejezethez mind a nyolc közreműködő Duna-menti ország szolgáltatott anyagokat. A VITUKI-ban készült a Monográfiához mellékelt három 1:2 000 000 méretarányú izopléta-térkép is, amely a vízmérleg három fő összetevőjét, a csapadék, a területi párolgás és a lefolyás 1931-70. évi átlagértékeinek területi eloszlását ábrázolja a Duna-vízgyűjtőben (Domokos-Stelczer 1984). A Duna-Monográfia munkái - különböző szervezési nehézségek miatt - nagyon elhúzódtak; az eleinte tervezett 3-4 év helyett végül is 12 évig tartottak. A végső szerkesztés az NSZK-ban történt. A Duna-Monográfia német nyelvű változata 1986-ban Münchenben jelent meg (Schiller 1986), három kötetben: I. Szöveg, II. Táblázatok, III. Térképek. Az orosz nyelvű változatot 1989-ben Leningrádban adták ki. Az UNESCO kezdeményezésére egy négynyelvű (angol, francia, német, orosz) ún. reprezentatív (rövidített) változat is készült, amely 1988-ban Pozsonyban jelent meg. A Monográfia köteteit, megjelenésükkor, valamennyi Duna-menti ország, köztük Magyarország érdekelt intézményei széles körének megküldték. További kötetek a VITUKI könyvtárából most is igényelhetők. A Monográfiának a VITUKI-ban készült szintetizáló jellegű 3. fejezetéből (Vízmérleg) tömörített szakcikk is készült, amely nem csak magyarul (Domokos-Sass 1985, Sass-Domokos 1986), hanem - Románia kivételével - az egykori nyolc Duna-menti ország mindegyikének egy-egy szakfolyóiratában, nemzeti nyelven is megjelent. A Monográfia 3. fejezetének érdekessége, hogy nem csak a Duna-medence 47 részvízgyűjtőjének sokévi átlagos vízmérlegét, hanem a Duna-medencébe (1986- ban) eső 12; - 8 jelentős és 4 kis kiterjedésű - ország-területrész vízmérlegét is tartalmazza. Az együttműködés II. fázisa ( 1987-1992) A Duna-Monográfia 1986. évi megjelenése után a létrehozásában közreműködő hidrológusok úgy döntöttek, hogy - most már egységesen az NHP keretében - folytatják a munkát és - az 1977-ben megjelent Rajna-Monográfia példáját követve - tematikus kiegészítő köteteket dolgoznak ki. A Duna-menti országok hidrológiai együttműködésének II. fázisát megvalósító munkacsoport 1987-ben Budapesten tartott alakuló ülésén elfogadták a munkacsoport működési szabályzatát, felkérték az NHP NSZK-beli Nemzeti Bizottságát (NB) a munkacsoport tevékenységének koordinálására (amelyet a német NB először 3 évre, majd hosszabbítással 1992 végéig elvállalt), meghatározták a Monográfia 1992-ig elkészítendő 4 kiegészítő kötetének tematikáját és felkérték e kötetek koordinátorait. A munkatervbe felvett kiegészítő kötetek a következők voltak: 1. A Duna lebegtetett és görgetett hordalékjárása (H) 2. A Duna és fontosabb mellékfolyóinak hőmérsékleti- és jégviszonyai (CS, H) 3. A Duna-medence csapadék-idősoraiban jelentkező hosszúidejű ingadozások (A) 4. A Duna és fontosabb mellékfolyói árhullám-találkozásai (YU) A négy kiegészítő kötet munkái az 1987-1992 időszakban - valamennyi ország adatszolgáltatásával és a koordinátorok intenzív tevékenységével - többé-kevésbé tervszerűen haladt. Az elért eredmények áttekintése, az aktuális részfeladatok kijelölése és a szükséges egyeztetés a munkacsoport rendszeresen megtartott ülésein évről-évre megtörtént (1988- ban Bécsben, 1989-ben Szófiában, 1990- ben Kijevben, 1991-ben Straubingban és 1992-ben Kelheimban). A terv szerinti határidőhöz képest csekély késéssel, 1993 elején, két kétnyelvű kiegészítő kötet jelent meg: a Magyarországon koordinált hordalék-kötet Dr. Rákóczi László tollából, valamint Csehszlovákiában koordinált hőmérsékleti- és jégviszonyok-kötet A. Stanciková tollából. Az együttműködés III. fázisa (1993-1998) A III. fázis munkáinak koordinálását az Osztrák NHP NB vállalta. Továbbra is évente került sor a rendes szakértői értekezletre: 1993-ban Tulcea-ban (Románia), 1994-ben Maié Vozokany-ban (Szlovákia) és Bécsben, 1995-ben Eckartsauban (Ausztria) Smolenicé-ben (Szlovákia), 1996-ban Lednice-ben (Csehország), míg az 1997. évi értekezletre és technikai nehézségek miatt csak 1998. januárjában, Szófiában került sor. 4
