Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 4. szám

A húsvéti ünnepek alatt Angliában Midland, Temze és Welsh régiókban nagy árvíz pusztított. Angliában a nagy esJ, ísek, árvizek időszaka - a szigetország éghaji adottságaiból következően - általában december vége és január, február hóna­pok. Ekkor regisztrálják az árvizek 85-90 %-át. Er­re az időszakra esnek a korábbi nagy árvizek. A Temze vízgyűjtőjében az elmúlt évszázadban hét nagy árvizet jegyeztek fel. A regisztrált legnagyobb árvíz a múlt század végén volt. London szempontjá­ból ezek mellett azok a tengerárak is jelentősek, amelyek 1953-ban és 1977-ben fenyegették a vá­rost:-1894 novemberében a már telített talajra érkező heves esőzések indítottak el árhullámot a Temzén. A Tedingtoni vízmércén (London szempontjából ez a mértékadó vízmérce) 6,2 méteres vízállást re­gisztráltak. A mért vízhozam 1.070 mVs volt, ami a későbbiekben sem ismétlődött meg soha. Víz alá került Oxford és az Oxford alatti Temze, így Lon­don nyugati része is.- 1915 januárjában ismét a heves esőzések indítot­tak el árhullámot. A Tedingtoni vízmércén 5,2 métert mértek, melyhez tartozó vízhozam 588 mVs volt. Jelentős károk nem keletkeztek.- 1929 decemberében az esőzések gyakorlatilag 28 napig tartottak. A Tedingtoni vízmércén 5,0 mé­tert mértek, amelyhez tartozó vízhozam 555 m3/s volt. A Temze áradása miatt a vízterhe-lésnek nem tudott ellenállni a londoni bal parti védtöltés és a Taté Gallery-nél (a parlament felett) átszakadt a gát. Az ár elöntötte Westminster kerület déli ré­szét, csaknem a Viktória pályaudvarig eső, zömé­ben 2-3 szintes sorházas beépítésű területet. Az árvíz során 14 személy haltak meg és négyezer embert kellett kitelepíteni.- 1947-ben a hóolvadás és az azt követő esőzések gyakorlatilag ugyanazon a területen jelentkeztek, mint 1998-ban. A fagyott föld miatt a lefolyási há­nyad megnőtt, az összegyülekezési idő csökkent. A Tedingtoni vízmércén 5,4 métert mértek, mely­hez tartozó vízhozam 714 m3/s volt. Az árhullám visszatérési idejét 53 évben állapították meg.- 1952-ben az augusztus közepén kialakult nagy esőzések eredményeként Linmouth környezeté­ben alakult ki árvíz, melynek 84 halálos áldozata volt a Temze felső részén.- A londoniak és ezáltal az angolok emlékezetében máig is elevenen él az 1953-as árvíz, melyet a ten­ger vízszintjének megemelkedése okozott. A ked­vezőtlen meteorológiai körülmények eredménye­ként kialakult észak-északkeleti szél 11-es erőssé­gű volt, a szélsebesség elérte a 200 km/h értéket. A tenger megemelkedett vízszintje a Temzén ke­resztül betört a szárazföldre. A tengerár London­ban áttörte a Temze bal parti gátját és London tör­ténelmi belvárosában nagy területet öntött el. A víz befolyt az Underground (Londoni metró) há­lózatba és súlyos károkat okozott. Az árvíz miatt Londonban 307 ember veszítette életét, a kitelepí­tettek száma el-érte a 13.000-et. A vihar hatalmas károkat okozott a tengeren is. Több tucat hajó el­süllyedt (közülük sok a kikötőben), lehetetlen volt a mentés. A Princes Victoria hajó elsüllyedésekor 132-en vesztek a tengerbe. Összességében Angli­ában 32.000 embert kellett evakuálni, 24.000 ház került elöntésre, illetve károsodott. A károk elér­ték a 400 millió angol fontot. Ugyanez a tengeri árhullám pusztított Hollandiában is.- 'Az 1968-as árvizet heves esőzések váltották ki. Jelentős elöntések ugyan nem keletkeztek, de a kár egymillió angol font volt. j :'í я Húsvéti árvíz- 1977 novemberében a nagyvizet Londonban is­mét a tengerár okozta, de nagyságát tekintve meg sem közelítette az 1953-as tengerárt. Az árhullám azonban így is 6 emberéletet követelt, a keletke­zett kár fél millió angol font volt. Az 1998. évi áprilisi árvíznél az időpont tehát szokatlan volt és a következmények is rendhagyóak. A váratlanul jött árvíz következményei méretéhez viszonyítva súlyosak. Mi is történt? Április az utób­bi 100 év legesősebb áprilisa volt. A legtöbb eső áp­rilis 8. és 19. között esett Midland, Temze és Welsh régiókban. A talaj telített volt, a folyómedrekben a víz folyamatosan emelkedett. Nagypéntektől egy hideg áramlat hatására 36 óra alatt 75 mm csapadék esett. A hatalmas esőzések következtében a folyók megáradtak, kiléptek a medrükből és több helyen rekordot javítottak. Az első becslések szerint terüle­tenként változóan, de a vízállások visszatérési ideje 70-150 évre tehető. Az árhullám azonnal meg is kapta az "évszázad árvize" jelzőt a újságíróktól. A károk fel-mérése még mindig folyik, azonban elő­zetes statisztikák már készültek. A legfájdalmasabb, hogy az árvíznek öt halálos áldozata volt. 4.000-5.000 közé tehető az elöntött házak száma, több ezer hektár volt az elöntött mezőgazdasági terület. A legnagyobb károk Northampton környékén je­lentkeztek. A médiák napokig csak az árvízzel fog­lalkoztak és az illetékesek gyors jelentést ígértek május végére és részletes eredményeket szeptember végére. Valójában még el sem készült az előzetes (gyors) jelentés, mely igencsak kurtára sikeredett, a jelentést máris megtámadta egy független bizottság, mely az árvízzel kapcsolatos hiányosságokat kérte számon egy terjedelmes irományban. Az árvízi je­lentéssel kapcsolatban hiányolták a következőket:- A Környezetvédelmi Hatóság részéről (amely el­rendeli és irányítja a védekezést) felállított hivata­los vizsgáló bizottság által összegyűjtött adatok és általánosságok nem kielégítőek a húsvéti árvíz okainak megközelítéséhez.- Nem fogadják el a hivatalos bizottság azon állítá­sát, hogy az árvíznél ritka előfordulási jelenséget, kivételesen magas vízsebességeket és nagy inten­zitásokat tapasztaltak. Emlékeztetnek arra, hogy ugyanezen a területen 1947-ben már volt egy nagy árvíz. Akkor a hótakaróra hullott eső és a fa­gyott föld játszotta ugyan a döntő szerepet, de az árvíz ismétlődését túlságosan közelinek értékelik.- Pontosan definiálni kell azt, hogy miket tartanak olyan nagy eseménynek, amikor a megfelelő vá­laszlépéseket meg kell tenni. Meg kell határozni mi számít extrém értéknek és mi nem.- A vizsgálatot végző hivatalos bizottság azokból a szakemberekből áll, akik a korábbi évek árvizes beruházásai felett döntöttek, így a kinevezett hiva­talos bizottságnál a független bizottság összefo­nódást sejt.-A független bizottság javasolta, hogy a húsvéti nagy árvízhez hasonló eseményeknél az élet- és tulajdonvédelem feladatait a helyi irányító ható­ságnak (a Környezetvédelmi Hatóságnak) és a vé­dekezési szolgálatnak meg kell osztania a hasonló és társ szervezetekkel, ugyanis a Környezetvédel­mi Hatóság erőforrása véges. Bevonandó szerve­zeteknek az önkormányzatokat, a rendőrséget, a katonaságot javasolják.- Az árvíz idején az előrejelzés elégtelen volt, nem volt gyakorlat hogy az előrejelzési adatokat össze­hasonlítsák az árvízi hidrológiai adatokkal. A táv­­érzékelési rendszer és az előrejelzési modell zaj­talan állapotot mutatott, holott kisebb árvizeknél egyértelmű volt a működés a saját hibahatárán be­lül.- A lakosság nincs kellően tájékoztatva a Környe­zetvédelmi Hatóság árvízi riasztásáról, a riasztó szolgálat nem teljesen azonosította a helyzetet, alábecsülte azt. A későbbiekben kialakítandó ri­asztási stratégiáknál a tapasztalatokat figyelembe kell venni. A hivatali apparátusok szakembereinek ismeretét növelni kell a saját és hasonló szerveze­tekre kiterjedően.- Foglalkozni kell a klimatikus változásoknak a ki­sebb térségekre gyakorolt és várható hatásával.-A lakosság számára érthetetlen az a fogalom, hogy egy árvíz visszatérési ideje 50 év. Sok ember számára ez azt sugallja, hogy 50 évig nyugodtan alhatunk egy ilyen árvíz után.- Javítani kell a lakosság árvízi érzékenységét, tájé­koztatást kell tartani az árvízi riasztásról, fel kell hívni a figyelmet, hogy a korai riasztás nem téves információ. A helyi közösségek figyelmének emelése elősegíti a várható helyzet jobb megérté­sét. A független bizottság elvárja, hogy a meglévő kifejlesztett eljárásokat naprakészen alkalmaz­zák, a védekező szervezetben egyszerűsítéseket hozzanak létre, szigorú külső (civil) ellenőrzés legyen és vezessék be a minőségbiztosítást. A független bizottság több súlyos problémát azo­nosított és azt javasolja, hogy a végső jelentés­ben a károsodott területtel kapcsolatban a követ­kezőkre térjen ki a hivatalos bizottság:- Az árvízvédelmi rendszer megfelelősége- A távérzékelési rendszer és előre jelzési mo­dell megfelelősége- A riasztó rendszer alkalmassága- A nagyobb károkra vonatkozó védekezési ter­vek- A legsürgősebb vizsgálatok, amelyeket el kell végezni- Összehangolt munka az összes hivatalos szerv részéről- Az árvízvédelmi beruházási terv felülvizsgá­lata civil szervezetek bevonásával. Az angliai katasztrofális árvíz tapasztalatai ta­nulságul kell, hogy szolgáljanak a magyar vízügyi szolgálat számára is. Nagy László 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom